A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

19 Megköszönöm tisztviselő társaimnak, egyházmegyénk nagyérdemű tanácsbírói karának ez évben is sokszor tapasztalt segítségüket. Jelentésem végéhez jutottam. Hálát adok ma a Mindenható Istennek Egyházmegyénkért, ennek minden hűséges tagjáért a velünk a mult esztendőben közölt kegyelemért és maradok a Nagytiszteletű és Méltóságos Egyházmegyei Közgyűlés Búcs, 1940. október hó 14.-én. hü szolgája: Soós Károly s. k. esperes. A közgyűlés az esperes úr jelentését tudomásul veszi, intézkedést igénylő pontjaira a következőket határozza : 1. Megdöbbenéssel értesül az egyházmegyei közgyűlés az esperes úr szeretett theologus Imre fia tragikus haláláról. A közgyűlés mély részvétét fejezi ki s kívánja, árassza ki vigasztaló, erősítő kegyelmét jóságos Istenünk a fájdalomtól összetört szülői szivekre. 2. Rendkívül jól esett az ősrégi, pápai, mezőföldí egyházmegyék testvéri, őszinte üdvözlése visszatérésünk alkalmából. A komáromi egyházmegye ki sem tudja fejezni, mily nagy öröme, hogy az idegen uralomtól megszabadult és a hosszú távollét után keblére borulhat rég látott testvéreinek. Meleg testvéri köszöntését küldi az ősrégi, pápai, mezőföldí egyházmegyéknek. 3. A közgyűlés az egyházak lelkipásztorait és presbitériumait felkéri, hogy az idei reformáció ünnepet a Biblia emlékezetére és a Bibliáért megnyilvánuló alázatos hálaadásra szenteljék. 4. Mély részvétét fejezi ki méltóságos vitéz Nagy Nándor szeretett egyházmegyei gondnokunknak édes anyja elhunyta alkalmából. Nyugodjon meg Istennek bölcs akaratán és vigasztalásul szolgáljanak neki azok az igék, mely szerint „boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól és az ő cselekedeteik követik őket." 5. Jegyzőkönyvileg örökíti meg megboldogult püspökünk Sörös Béla emlékezetét. Délceg, vezér-alakja ma is lelki szemeink előtt áll. A magyar fajnak remek típusa volt. Szellemi tehetségei arányban voltak külső megjelenésével. Esze éles volt, akarata rendíthetetlen, lelkesedése sohasem csökkenő ; Krisztusért, hazáért, egyházért izzó szeretet emésztette, olyan volt ő, mintegy ótestamentomi próféta. Élete egyházunk életével összeforrt. A