A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július

6 — Hálásan és szivem mélyéből köszönöm — mondotta — a meleg szavakat, amelyeket az egyházmegye, a lelkészi kar, a világi képviselők és a tanítói kar nevében voltak szívesek hozzám intézni. Tudom, hogy nehéz és felelősségteljes megbízatást vállalok. De amikor ezt elvállaltam, számítottam arra, hogy nem fogok támogatók nélkül maradni. Köszönöm különösen Fülöp Zsigmond barátom szíves szavait, amelyekben a világi képviselet támogatásáról biztosít. Egyet kijelentek: az akarok maradni főispáni székemben is, aki eddig voltam: magyar és református. Kijelentem, hogy midőn úgy határoztam, hogy elfogadom ezt a megtiszteltetést, akkor ez elhatározásban egyik indítóok az volt, hogy ezzel is használjak egyházamnak. Köszönöm hálás szívvel az üdvözlő szavakat. A közgyűlés tagjai percekig ünnepelték az egyházmegye világi elnökét. b) Nagy Nándor világi elnök a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést : — Mély tisztelettel köszöntöm — mondotta — egyházmegyénk alkotó tagjait. Testvéri szeretettel köszöntöm a köztünk megjelent dr. Pongrácz József egyházker. tanácsbíró, pápai professzor urat. Közlöm, hogy közgyűlésünkhöz Pozsonyból sürgöny érkezett, melyben pozsonyi testvéreink üdvözölnek bennünket közgyűlésünk alkalmából. -— Mikor végigtekintek a megjelenteken, szemeim nem találnak egy kedves arcot. Ez az erős lélek, amely a gyenge porhüvelyt viselte, Веке Kálmán volt. Földi alakban nincs már itt, elköltözött az ő Urához. Nemcsak mint parochíális lelkész volt kiváló, hanem mint egyházmegyei tanácsbíró, pénztáros, gyámoldai pénztáros, kerületi képviselő, kerületi számvizsgáló, ebben a sok megbízatásban páratlan lelkiismeretességgel munkálkodott. Ismertük erejét, kiválóságát és lelkiismeretességét. A kényes ügyeket mindig neki adtuk és ő vállalta azokat mindig lelkiismeretesen. Az egyházmegye nevében köszönöm neki, az elköltözöttnek mindazt, amit egyházáért tett s indítványozom, hogy emlékét jegyzőkönyvünkben örökítsük meg. A közgyűlés tagjai néma felállással adtak kegyeletes érzésüknek kifejezést. — Rendes közgyűlésre jöttünk össze, azért, hogy beszámoljunk a legutóbbi közgyűlésünk óta történt eseményekről. Mint méltóztatnak tudni, a visszacsatolt és felszabadult felvidéki egyházak és önkormányzati testületeknek az anyaországgal való egyesülése céljából 1939 március 1.-én összehívott zsinat volt hivatva határozni. Ez a zsinat kimondta, hogy a felvidéki egyházkerületek megszűnnek. Az egyházközségek visszatérnek abba az egyházmegyébe és kerületbe, ahová az elszakítás előtt tartoztak. Kimondták azt is, hogy az egyházkerületek, bíróságok 1939 november 2-ig