A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július

35 losan is bejelentette a prèsbiteri tisztségről való lemondását, hogy ura legyen szavának. A presbitérium a lemondását nem fogadta el, azért fordul Acsay János az egyházmegyei közgyűléshez, hogy a közgyűlés mentse fel őt presbiteri tisztségétől. A közgyűlés Acsay János kérésének helyt nèm ad, mert a lemondásra nem elegendő indok az, hogy Dunaradványon áldatlan állapotok vannak. Az áldatlan állapotok miatt a presbiternek nèm szabad félrevonulnia, hanem minden erejével azon kell munkálkodnia, hogy az egyház ügyei rendbe jöjjenek. Ezzel tartozik egyházának és a saját maga lelkiismeretének is. 16—1T. Rátz Jenő dunaradványi lelkész jelenti, hogy az egyházközség 902 négyszögöl kertjét többszöri kérésére sem kerftteti be, emiatt a kertben levő szöllő és gyümölcsfa termése tönkre megy, pedig a beruházásért 1509 Kc kellett fizetnie. Mikor 1937-ben költségkímélés szempontjából a lelkészi és tanítói kertek egybe való bekerítését kérte, a kérést a presbitérium azzal az indokolással tagadta meg, hogy addig nem kerít, míg az Ördögh-féle ügy véget nem ér. 1938-ban a presbitérium beállította a kerítést a költségvetésbe, de a közgyűlés azt nem hagyta jóvá, felhatalmazta azonban a presbitériumot, hogy a Borza Zoltántól az egyház által követelt összegeket azok behajtása esetén minden további megkérdezés nélkül a kerítés céljára fordíthatja. A folyó évi költségvetésbe a presbitérium újból beállította, de csak azzal a feltétellel, ha ahhoz a közgyűlés is hozzájárul. A közgyűlés a tételt azonban ismét elvetette. Kéri a lelkész az egyházmegyei közgyűlést, hogy a lelkészre és a mindenkori dunaradványi kántortanítóra nézve sérelmes egyházközségi határozatot semmisítse meg és utasítsa az egyházat hogy a beltelekben levő lelkészi és tanítói kertet, törvényes kötelességénél fogva, megfelelő kerítéssel lássa el. Indokolásul még azt is felhozza, hogy a vármegyei szabályrendelet is kötelezi a tulajdonost a beltelkek bekerítésére. Ugyancsak a dunaradványi egyház vezetősége — lelkész, gondnok, h. kántor-tanító — jelenti, hogy a presbitérium az egyház halaszthatatlan kiadásainak fedezésére 1000 P. [kölcsön felvételét határozta el, továbbá az egyház szükségleteinek fedezésére eddig is kevésnek bizonyult adókulcs helyett új adókulcsot készített, a közgyűlés azonban a presbitériumnak mindkét határozatát elvetette. Ezek után a presbitérium is általános szótöbbséggel kimondja, hogy az egyházközségi közgyűléssel szembe nem helyezkedik, s a közgyűlés hozzájárulása nélkül a kölcsönért felelősséget nem vállal, az