A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. szeptember

elrendelő végzését, valamint ugyanezen szám alatt kiadott s helyettesítésre vonatkozó intézkedését helybenhagyja. Indokolás. Az ekeli ref. egyház nyolc presbitere által az egyházmegye esperesi hivatalában előadott és jegyzőkönyvbe foglalt panasz oly súlyos' és botrányt okozott fegyelmi vétségeket sorol fel, amelyek beigazolás esetén okvetlenül fegyelmi büntetés kiszabását vonják maguk után és figyelemmel arra is, hogy az egyházközség nyolc presbiterének egyhangú kérése az egyházközség tagjainak jelentékeny részét képviseli, arra enged következtetni, hogy az egyház békéje meg van zavarva, sőt esetleg az egyházat károsodás is érhette. Ennélfogva ezen halasztást nem tűrő esetben az azonnali hatállyal való felfüggesztésnek az e.-m.-i biróság elnöksége által történt elrendelése az E. T. V. t. c. 132. §-ának b) pontja és 133. §-ának harmadik bekezdése alapján az egyház békéjének érdekében szükséges és indokolt volt, mi okból a panaszlott lelkésznek egyszerű tagadást tartalmazó felebbezése elutasítandó és a felfüggesztést elrendelő végzés helybenhagyandó volt. Ugyancsak elutasítandó volt panaszlott lelkésznek az e.-m.-i bíróság elnöksége által f. évi augusztus hóban 330/37. sz. alatt kiadott intézkedés ellen beadott felebbezése is, mert a felfüggesztő végzés a helyettesítés iránti rendelkezést külön végzés meghozatalára tartván fent, az augusztus havi intézkedésben csak ez iránt rendelkezett és ezen intézkedés lényegileg csak a felfüggesztést kimondó végzés gyakorlati keresztülvitelét célozza. Nem helytálló felebbezö lelkésznek azon indokolása, hogy a felebbezett intézkedés következtében két helyettest kellene fizetnie, m

ert valójában—a--helyzet az, hogy a korábban más ügyből kifolyólag a helyettesítésre már kirendelt aranyosi ref. lelkész a helyettesi javadalmat az ekeli egyháznál csak addig húzta, amig az újabb intézkedéssel egy theologus a helyettesítésre ki nem rendeltetett. De ettől eltekintve sem vehető figyelembe a felebbezés ezen indoka, mert az V. t. c. 134. §-a és általában egyházi törvényeink semmiféle korlátozást nem tartalmaznak abban a tekintetben, hogy a helyettesítésnek milyen terjedelműnek kell lennie és így az e.-m.-i biróság elnöksége a legjobb belátása és a szükségletek figyelembevételével indokoltan rendelkezett akként,