A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. szeptember

14 De Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés, ennyi erö­felett való munkát magárahagyottan egy embernek végezni sokáig nem lehet! Harminchat esztendő óta sohasem voltam szabadságon, csak a szegény apám és boldogult édesanyám temetésén. Én szüntelenül munkálkodom, mint megváltó Jézusom és mégis hátbatámadásokban bőséges a részem. De nem panaszkodom, csak arra kérem Egyházmegyei Közgyűlésünket, méltóztassék kisegítő munkást alkalmazni mellém és a telefont, mint ezt a barsi egyházmegye megtette, bevezettetni hivatalomba. Sok költségtől kímél­jük meg ezáltal az egyházmegye küldöttségekbe naponként járó közönségét és sok időveszteségtől az esperest. Ez év március 13-án töltötte be Sörös Béla losonci lelkész, egyházi közéletünk e kiváló és áldásos munkát végző férfia élete 60.-ik évét. A kedves évfordulón szeretettel köszöntöttem és a következőkben válaszolt: „Hatvanadik évem betöltése alkalmával kifejezett szíves üdvözlésért és jókívánságokért a lelkem mélyéből mondok hálás köszönetet. — Isten ajándéka volt az idő. Az Ö ajándékai ebben a megértő lelkek és az együtt­érző szívek, akik az Ő ügye szolgálatára egymásnak teremttettek. — E megtapasztalás boldog örömével és a benne rejlő kötelezettség hálás kész­ségével vagyok és maradok az én jóakaróimnak hűséges szolgája: — Loson­con, 1937. március 22. — Sörös Béla." Mult évi egyházmegyei közgyűlésünk az Egyetemes Magyar Refor­mátus Egyházat ért nagy veszteség fájdalmával emlékezett meg dr. Balta­zár Dezső debreceni püspök, a magyar református Konvent elnökének haláláról és részvétéről szeretett hozzátartozóit is értesítette. Galambos Zoltán komáromi lelkész útján a következő választ küldte Egyházmegyénk­nek a gyászoló család: „Felejthetetlen jó Férjem, drága jó Édesapánk el­húnyta felett érzett, soha meg nem szűnő gyászunkban velünk való ben­sőséges együttérzéséért fogadja hálás köszönetünket.•—r- Debrecen, 1936. .. szeptember hó. özv, Baltazár Dezsőné és Családja." - ...Azokról a drága véreinkről, kiket mindenható Istenünk elszólított a —3936. -október 8-án Komáromban meghalt özv. Gállfy Gézáné, szül. Gaál Jolán felsö-gelléri volt lelkész özvegye, az önfeláldozóan szeretett édesanya, a gyászok súlya alatt beteggé vált szivének hosszú szenvedése után. A zsigárdi és felsőgelléri gyülekezet hívei sokszor voltak tanúi szíve jóságának és lelket segítő szeretetének. Fejezzük őszinte részvétünket dr. Gaál Gyula egyházker. vil. főjegyzőnek, a boldogult testvérének. Egyetemes Egyházunkat az 1936. évi november 28-án nagy veszteség érte. A jó Isten magához hívta mindhalálig hűséges őrálló szolgáját, Szőke István rozsnyói lelkészt, a hivatalos lap felelős szerkesztőjét, a losonci theologia előadóját és sok egyházi tisztség viselőjét, legszebb korában. Sok

Next

/
Thumbnails
Contents