A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. augusztus
- 41 éleslátású vezért a kormányzó székben nem látjuk többé. De neki még, mint Pál apostolnak nem kell (elszállni a hajóra, melyen Efézusba nem térhet vissza többé. Neki még nincs joga azokkal a szavakkal fordulni hozzánk, miket a nagy apostol az efézusi gyülekezet véneihez és elöljáróihoz az elválás pillanatában bucsuzásul intézett, hogy többé nem látják az ő orcáját. Még, hála a gondviselő, jó Istennek, testi és lelki ereje teljes birtokában van és neki nem kell elmenni, mint Pál apostolnak, hogy az elválás nehéz pillanatait éljük át és sírva csókolgassuk az ő orcáját. Egy új gyászévtized viharos hullámain úgy vezette át egyházi közéletünk hajóját, hogy elkerültünk minden zátonyt és halálos veszélyt. Sebeket is kapott, lehet, hogy sok sebet, de azokat nekünk sohasem mutatta meg; szenvedte, elhordozta titokban, pedig a vezetése alatt álló nyájért, miérettünk szenvedte. Nem válhatunk hát meg a mi vezérünktől egyik napról a másikra igy egyszerűen. Szeretetünkről és ragaszkodásunkról mi, az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjai, biztosítjuk őt és a fenti igazságokat az egyházmegye választó presbitériumainak nagybecsű figyelmébe ajánljuk. 3. Sajnálattal veszi tudomásul a közgyűlés esperes úrnak az államhoz való viszonyainkról, egyházi törvényeink szentesítéséről, az 1919.—20, évi lelkészi államsegélyekről, a lelkészképző elismeréséről és a felekezeti tanítóképző felállításáról szóló nemleges jelentését. Mélyen leverő hatással van a közgyűlés tagjaira az a jelentés is, hogy az adócsökkentési és közig, államsegélyek a mult évre is csak redukált mennyiségben utaltattak ki. Mivel mindezek református egyetemes egyházunk régóta égő és fájó sebei, felkéri a közgyűlés az egyházkerület útján a főt. Konventet, hogy méltóztassék az egyházi életünk jövendőjét is veszéllyel fenyegető ezen sebeink és sérelmeink mielőbbi orvoslása végett a magas kormánynál ismételten eljárni. 4. A konventí jegyzőkönyveknek két esztendő óta történt elmaradása miatt törvényes úton panasszal él egyházmegyei közgyűlésünk az egyetemes Konventnél, mert ennek az elmaradásnak tetemes kárát szenvedik egyházaink, melyek így a legfőbb egyházi testületnek életükbe vágó intézkedéseiről kellő tájékozódást és értesülést nem nyerhetnek. Felkéri az egyházmegyei közgyűlés a főt. Egyházkerületet, hogy méltóztassék az Egyetemes Konventnél, mint a törvény megtartásának ellenőrzésére és végrehajtására hivatott legfőbb testületnél ieljes súlyával közrehatni, hogy az E. T. I. tc. 76. §-a is megtartassék, az