A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. augusztus

— 42 — határnapjául február hó 9-ik napját tűztem ki s a választás vezetésére nt. Sándor Benő e.-m. tanácsbíró és Kovács Alajos kántortanító urakat küldtem ki és kértem fel. A választás a jelzett napon meg is történt s egyhangúlag tiszt. Czibor József úr választatott meg a deákí-i egyház rendes lelkészéül. A törvényes határidő letelvén, panasz nem tétetvén, őt állásában megerősítettem. Kérem a közgyűléstől a végleges megerősítést. A káplánok a következőképpen vannak elhelyezve: Kossár István Ogyallán, Czibor József és Narancsik Imre Pozsonyban, Tóth Kálmán és Kelemen Kálmán Komáromban, Erdélyi Pál Nemesócsán, Rácz Jenő Alsószőllősön. Czirók Béla időközben Tóth Kálmán s. lelkésszel helyet cserélt s a barsi e.-megyébe távozott, utóbbi pedig az ő helyét foglalta el Komáromban. Erdélyi Pál első lelkész képesítővel bíró s. lelkészt pedig ez év január 1-ével magam mellé vettem. Kérem e két utóbbinak az e.-megyébe leendő bekebelezését. Ezen felsoroltak mivel Kossár István úr Vágfarkasdra van kínevezve, s csak időlegesen szolgál Ogyallán, mind systematizált helyeken szolgálnak s a legtöbb már megkapta kongruáját. Még egy hely van üresen, Negyed, erre Kiss Gyula végzett papnövendék kinevezését fogom majd bejelenteni, mihelyt olyan hely leend, ahova őt indokoltan elhelyezhetem, mihelyt katonai szolgálatának eleget tett. A tanítói karban ez év folyamán a következő változások történtek: Nyugalomba vonultak: Kurucz István kamocsai, Mészáros Dénes nemesócsai és Sárközy Mór nagykeszi-i kántortanítók, továbbá Menyhardt Elvira kamocsai osztálytanító. A három első elmenetele mind súlyos csapás azon egyházainkon, amelyekben munkálkodtak, s tehetségeik legjavát áldozták fel nemes hivatásuknak, s méltán sajnálattal vehetjük tudomásul távozásukat, mely önkéntes elhatározásuk következménye, a legutóbb említett tanítónőt pedig családi körülményei s beteges állapota bírta rá állása elhagyására. Mindnyájuknak fejezzük ki érdemes munkásságuk felett elismerésünket és köszönetünket, s kérjük jó Istenünket, adjon nekik még sok éveket, ezekben derűs napokat, hogy a megérdemelt nyugalmat sokáig élvezhessék . . . Megválasztattak rendes, ideiglenes, vagy kisegítő tanítóknak: Vágfarkasdon a 7-ik tanítói állásra Csontos István, a 8-ikra Szendi Anna, a 9-ikre Nagy Benő tanítók. Majd az utóbbinak lemondása után Mile Dániel mindhárom ideiglenes tanítóul; Dunamocson ifj. Czike János kisegítő kántortanítónak; Nagymegyeren Márton Gyula rendes tanítónak, Adamko Sándor kisegítő tanítóul, a beteg kántortanító helyetteséül; Negyeden Atkáry Gyula ideiglenes; Perbetén Nagy Ernő kisegítő; Réthén Kalitza Sándor ideiglenes; Negyeden a Il-ik tanítói állásra Nagy Benő rendes