A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. augusztus
— 17 — Az egyházaknak járó adósegélyek ebben az évben már jelentékenyebb összegben adattak meg, de még mindig nem érik el az egyszer megállapított összegeket. Kívánatos, hogy a teljes összeghez mielőbb hozzájuthassanak sok bajokkal küzdő egyházaink! Az országos lelkészi nyugdíj intézeti igazgató, nt. Idrányi Barna esperes úr végre egy örvendetesebb levéllel lepett meg, amely tájékoztat bennünket a tavalyi, sőt több évi hasonló tartalmú megkereséseinkre vonatkozólag. Ez év folyamán ugyanis, ezen intézményünk által gondviselt özvegyeink egy jó része már hozzájutott az állami nyugdíjhoz, s így részükre a tisztes megélhetés már biztosítva van, azonban nagy bánatunkra, még tekintélyes számmal vannak olyan özvegyek, akik az állampolgárság — különösen az elhalt férj állampolgárságának hiánya miatt — az állami nyugdíjhoz nem juthatnak. Ezekre tekintettel tehát az intézetet továbbra is fent kell tartanunk, legfeljebb a jövőben, a szükséglet mérve szerint, az évi tagsági díjat leszállíthatjuk. Azon kívánságunkra vonatkozólag, hogy a belépési járulékok teljesen töröltessenek, arról értesít, hogy így ebbe nem mehet bele, mert a saját felelősségére ilyet nem tehet, nem is tartja azt igazságosnak, hogy míg nagyon sok lelkész a belépési járulékot teljesen befizette, addig azok, akik ezzel hátralékban maradtak, most a fizetés, idején való nem teljesítése miatt szabaduljanak a tehertől. Hanem az alábbi 4 pontban foglalja össze az engedményeket: 1. Az 1926 után esedékes belépési járulékok kamatokkal együtt törlendők. Akik ezek közül annyi-amennyi belépési járulékot már befizettek, az az összeg nékik az évi tagsági díjba tudandó be, 2. Belépési járulék cimén új elöirás mellőzendő. 3. Az 1926 előtti belépési járuléktartozások továbbra is nyilvántartandók, sőt birói uton is behajtandók. 4. Akik úgy a belépési járulék, mint az évi tagsági díjak cimén fennálló hátralékaikat teljesen befizetik: azok indokolt kérvényt nyújtanak be az orsz. nyugdíjbízottsághoz címezve, a fennálló kamattartozások törlése iránt. Ezek a kérvények a nyugdíjintézeti pénztárnok úr útján lesznek nt. Idrányi Barna nyugdíjintézeti igazgató úrhoz felküldendők. Az előadottak alapján örömmel vehetjük tudomásul, hogy lelkészözvegyeink nagy része átvétetett az állami nyugdíjintézetbe, s így megélhetésük immár biztosítva van; továbbá azt, hogy az orsz. lelkészí nyugdíjintézet — bár fenntartása múlhatatlanul kötelező — nem terheli többé a lelkészi kart elviselhetetlen terhekkel, mert tervbe van véve a jövőben a tagsági díj leszállítása is. Az is örvendetes dolog, hogy ezen tagdíj a minisztériumnál legutóbb járt küldöttségnek adott válasz szerint kongrua alá felszámítható, s így valószínűleg már a folyó ciklusban ezt a
