A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. április, 1928. augusztus

- 17 követ adnak kenyér helyett, mégis a félrevezetettek hatalmás tömegeivel rendelkeznek. Figyeljük csak meg az ő megbízó leveleiket! Mert aki küldetésben jár, azt valaki küldi is. Honnét kapták ezek és ki irta «16 megbizó leveliiket? Mert ugye ezt kell legelaősorban megvizsgálnunk- A hivatáshoz elhívásra van szükség, az elhíváshoz pedig elhivóra. Ha valaki közülünk magas tisztségre hivatik el. ez csak akkor lehetséges, ha olyan valaki hivja el, aki rendelkezik ama tisztség, állás fölött. Kinél beszélhetünk tehát világ hivatásról? Annál, akit olyan valaki hi voit el, aki rendelkezik az egész világgal. A viléghivatás tehát a világurától ered; vagyis az Istentől. Hogy áll most már ez az elhívás az előbb emiitett mozgalmaknál? Valóban Istentől kapfák-e elhivafásukat a világmisszióra? Nem! Maguk találták ki azt. Maguk tették saját magukat világ boldogítókká. Világhivatásuk nem is más, mint az emberi ész és sziv találmánya. Nem is kívánják Isten megbízatását ehhez. Büszkék arra, hogy maguk hivták el önmagukat a világ hivatására. Az ilyen megbizd levelekkel operálok nem számíthatnak bizalmunkra, mert maguk irták alá megbizó levelüket. Képzeljük csak el, hogy valaki közülünk oda állana ennek az államnak kormánya elé és azt mondaná: én vagyok a holland királynő uj követe. Bizonyára kérnék tőle a megbizó levelet. S ime az illető sajátmaga által aláirt megbizó levelet adná át. Nem lennék őt mindjárt át a határon?! A fentebb említett mozgalmak megbizó levele és útlevele hamisítvány. Hamis az aláírása és nincsen vizuma. így tehát nemcsak hogy kétséges, hanem egyáltalában nincsen is ezeknek létjogosultságuk. Bizonyára azt kérdezik most már az én itteni kedves testvéreim, hogy beszélvén mások megbizó leveléről, térjek át a kálvinizmus-éra. A kálvinizmus világhivatásának megbizó levele ime itt van (felmutatja a szentírást). Most persze nem olvashatom azt fel egészen, csak egy mondatot emelek ki belőle, amikor Krisztus feltámadása és mennybemenetele közölt igy szólt: „Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket". Mt. 28:19, 20. Ez persze nem kimondottan a kálvinistáknak szólt, mivel akkor még nem is volt kálvinizmus. Az egész egyháznak adatott ez elhivás. Sajnos, a kálvinizmuson kívüli egyházak hűtleneknek bizonyultak több szempontból ezen elhívásra. A kálvinizmus azonban a legkonzekvensebb és a leginkább harmonikus keresztyénség. Világhivatása a keresztyénség világhivatásával egyenlő. 2