A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. augusztus

— 44 — e) Sajnálattal értesül az egyházmegyei közgyűlés, hogy segédlelkészeink államsegélye ügyében csak a kongruára vonatkozó végrehajtási utasítás megjelenése után fog a minisztérium dönteni. Mivel Ígéretből és reménységből élni még egy szerény igényű segédlelkésznek sem lehet, a végrehajtási rendelet megjelenésének időpontja pedig bizonytalan, felír egyházmegyénk a kerület útján a konventre, hogy a segédlelkészek. államsegélyének mielőbbi kiutalása iránt a magas minisztériumnál soronkivül közbenjárni méltóztassék. f) Méltán kelt aggodalmat minden református ember szivében lelkészképző intézetünk jövendő sorsának nagy bizonytalansága. Felmerül a kérdés, hogy a roppant felelősséget ki viseli, ha theológus ifjaink, kik ma Losoncon tanulnak, tanulmányaik végeztével állásba juthatnának, de a többi lelkészekkel a kongrua tekintetében egyenlő elbánásban nem részesülhetnek azért, mert a theológiai négy tanfolyamot nem törvényesen elismert, nyilvános főiskolában végezték?! Az intézet nyilvánossági jogának elismerését már ki kellett volna eszközölni mindenképen, s a nagy felelősség alól ki nem térhetnek azok, kik hivatalos és felelős állásban ez életbe vágó nagy kötelességet elmulasztották. E tekintetben az egyházmegye közgyűlése felír a Konventre a nyilv. jog mielőbbi kieszközlése iránt. g) Azon eljárást mely az Iskolaügyi Referátus által kiutalt s az egyházak egy évi államsegélyének 40"/

0-át kitevő adócsökkentési segélyösszeget az 1924. évi közalapi hátralékokra lefogatta, az egyházmegyei közgyűlés jogtalannak tartja, s az ily rendelkezés ellen a jövendőre nézve tiltakozik; egyben azon kívánságát terjeszti a Konvent elé, hogy méltóztassék a közalapi pénzek hovafordításának kérdésében a számadás sürgős nyilvánosságra hozataláról intézkedni. Mivel pedig egyházaink legnagyobb részétől az 1924. évi közalapi járulék igy lefogatott, egyházmegyei gyűlésünk az 1924. évi közalapi járulékok tekintetében elfoglalt álláspontját megváltoztatja és felhívja az egyházmegyei közalapi pénztáros urat, hogy a még fennálló hátralékokat a tartozó egyházakra vesse ki, a nem fizetőket esperes úrnak jelentse, hogy a pénzkezelés lehetetlen nehézségekbe ne ütközzék. h) Az állami ref. lelkészi nyugdíjintézetre vonatkozó jelentést a közgyűlés azzal a reménységgel veszi tudomásul, hogy egyházi főhatóságunk még időben módot fog keresni és találni véleményének kiadandó végrehajtási