A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. augusztus
A2onbán a teljes bizonyosság okából mégis ajánlatos, hogy a végrehajtási rendelet megjelenése és általa a nyugdíjazás teljes és világos rendezése előtt senki nyugdíjba ne menjen. Nem tarthat már sokáig, az ügyeknek, a megoldatlan kérdéseknek nyugvópontra kell már jutniok. A fenti, már beterjesztett kérvények elintézése meg fogja majd mutatni az utat, amelyen haladnunk kell. Ezen változás folytán, mely bennünket a nyugdíjazás ügyében a kongrua-törvény meghozatalával ért, egy nehéz dilemma elé lettünk állítva, nevezetesen azon kérdés elé, hogy az eddigi országos nyugdíjintézetünket, melyet a saját áldozatainkkal és pedig nem kicsiny áldozatainkkal hoztunk létre, és tartottunk fenn, — fenntartsuk-e továbbra is, holott rni már annak semmi javaiban nem részesülhetünk? A nyugdíjintézet igazgató-tanácsa ez értelemben terjeszt egy javaslatot közgyűlésünk elé, melynek elébe vágni nem kívánok. Ebben állást foglal az intézet további fenntartása iránt, mert az 1926. év előtt elhalt lelkészek özvegyei és árváinak az intézet jótéteményeinek élvezetére és pedig az eddigi mértékben, szerzett joguk van, minket pedig a jog és erkölcsi érzetünk kötelez ennek fenntartására. Nekem javaslatai első pontjára van észrevételem, melyben a 10%-os belépési járulék fenntartását javasolja. Ezt keresztülvinni nehéz lenne, mert az újonnan belépők már sem a törvény, sem a jog és erkölcsi kötelesség alatt e tekintetben nem állanak. Valamint az utolsó pont alatti javaslat sem bíztat sok reménnyel, mert az állam e célra segélyt ezután aligha fog adni. Az ügyben egyébként a közgyűlés fog határozni. I /III. A konventi Elnök úr f. évi junius 28 án kelt levelében felhívott bennünket arra. hogy az új Énekes Könyv-et a gyülekezetekbe vezessük be, azoknak az iskolákba leendő kötelező használatát legalább is az 1927/28. tanévtől kezdve rendeljük el. Mint minden tagja tudja a közgyűlésnek, a lévai Zsinat rendeléséből a konventi Elnök úr újra átdolgozta a régi énekes könyvet; a zsoltárokat, amennyiben csillagosak voltak, mind felvette az újba is, a mai modern kor nyelvezetének megfelelően átjavítva, továbbá a dicséretek közül meghagyta a jobbakat, a kedveltebbeket s ezekhez csatolt újakai, a mai költők műveiből, részben egészen új dallamokkal és új számozással látta el a dicséreteket, felvette az új énekes könyvbe a halotti énekeket, végül a hét minden napjára imádságokat ad a könyvben, közölte imákat más különböző alkalmakra is.