A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. augusztus
- 125 kivévén a kolozsnémai egyházat, amelynek iskolájában június 11-ével a tanulók között föllépett difleritis járvány miatt az iskolába járást a járási főnök beszüntette. À tanítói kar hivatásának magaslatán állott. Az oktatás eredménye minden kívánalmaknak megfelelő volt, a hivatalos tananyagot az előirt tanterv megtartásával keresztül vezették. A hagyományos kálvinista szellem volt az éltető levegője hitfelekezeti iskoláinknak az elmúlt tanévben is. Felekezeti tanítóink többsége nemcsak az oktatás ügyre, a nevelésre, hanem a hitélet mélyítésére is nagy súlyt helyezett a közelebb lefolytatott iskolai évben. Ezért a hitoktatás is egyházias érzületű kántortanítóink kezében a legszebb sikert biztosítja. És amely iskolában a hamisítatlan kálvinizmus tiszta szelleme, nagy átfogó ereje üditi fel a hitéletnek mindennapi levegőjét, ott, abban az egyházban az iskola a tradicionális hithűségnek sziklavára lesz mindig. Nem mondom, szórványosan egyik-másik egyházunk iskolájában talán nem olyan a hitélet atmoszférája, mint amilyennek azt látni óhajtanánk; de ha összehasonlítást teszünk a közelmúltban lefolyt nagy kilengések és szélsőségek idejével ; — ma a hitéletet illetőleg ezen egyházak iskoláiban is határozott javulást és haladást állapiihatunk meg. Vagyis általánosságban szólva: e. megyénk területén az egyházak által fenntartott elemi népiskolákban az elmúlt tanévben az oktatásügyet és hitéletet illetőleg visszaesés nem tapasztalható; a tanítói kar lelkiismeretesen teljesitette egyháza iránti fáradságos, nehéz és felelősségteljes kulturális feladatát. Ezeknek elő reboc sátása után elnöki jelentésem kapcsán most már áttérek felekezeti elemi iskoláink oktatásügyi és statisztikai -adatainak -ismertetésére. Oktatásügyi javaslataimat az egyes iskolákra nézve a következőkben foglalom össze. I. Martoson az állami tanfelügyelő úr a II. o.-ban kifogásolta az iskola hiányos berendezését; úgyszinte nem tetszésének adott kifejezést a szlovák nyelv és ének tanításért; a tanítót ezért megrovásban részesítette és a jövő tanévre nyugalomba menni kényszeríti. Addig is fizetésének 20%-át levonaíja. Miután a tanfelügyelőnek ezen beavatkozása autonómiánkat sérti: bizottságunk útján javaslom ezen ügyet orvoslás végett egyházi főhatóságunk figyelmébe. Hetényi III.—IV.-V. o.-ban, a marcellházi I.—II. o.-ban a