A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. augusztus

- 38 vei előbb elköltözött férjének oldalán! 4. Hosszas és kínos szenvedések árán megvált az élettől egyházmegyénk egy régebbi lanácsbírája Kiskéri Tóth Lajos nyug. járásbíró is, — életének 75. évében, f. évi május hó 20-án, Somorján. — Egykor hasznos szolgálatokat végzeit egyházmegyénk közigazgatása terén, különösen Felső-Csallóközben, ahol állandóan б teljesítette az egyházakba különböző ügyekben kiszállott küldöttségeknél a világi elnöki s egyéb tiszteket. Méltó azért, hogy megilletődjünk elmúlásán, s kegyelettel őrizzük meg emlékezetét t. . . 5. Tanítóink sorából f. évi január 15-én elköltözött aránylag rövid ideig tarló, de súlyos szenvedések árán Boda Domokos alisláli kántor-tanító ur, egyházának s családjának nagy fájdalmára. Szomorú koporsója előtt megállva^jgazán elmondhatjuk felette az írás szavait: „emiékezelbeleszesz, mert üres leszen a te helyed"! A hivatásnak az a nagy szeretete, az a páratlan szorgalom, melyet iskolájában minden évben kifejtett, az a végetlen jóság, szelídség és türelem, amellyel növendékeit kezelte, Pestalozzi méltó tanítványává avatták őt! Szerették is őt tanítványai, mert midőn az egyházlátogatáskor megemlékeztem az iskolában elhunyt vezetőjükről: — az egész gyermeksereg hangos sírásra fakadt s arra kértek, hogy a vizsgára felhozott virágaikat hadd vigyék ki az ő sirhalmára ! Azok a virágok már bizonyára elhervadtak, — de annak a tanítónak az emléke — akit fél év leteltével is ily nagyon szerettek tanítványai — el nem múlik, „örök emlékezetbe lészen az igaz!" Éljen áldásban közöttünk is az ő emlékezete! 6. Nagy hirtelenséggel szakiítatott ki az élők sorából a somorjai ref. egyház kántoríanítója Hirsler Károly úr, aki életének 39-ik, tanítói működésének 20-ik évében, melyből 4 évet töltött Somorján,mulí 1925. -évi -december fió 1ö-én szívszélhüdésben váratlanul elhunyt. Nagy szomorúság borult halálával fiatal özvegyére, kivel alig héhány hónapot töltött "hâzaselélbën; s fájó részvéttel kisérte ki a somorjai gyülekezet nyugvó helyére, mert hűséges sáfár volt a reábizottakban s ottani rövid működésével is megnyerte híveink becsülését és tiszteletét. Kárpótolja őt a mi Atyánk, Istenünk rövid életéért, örökkétartó boldogsággall. . . 7. Zárja a halottaknak ez évi sorát Nagy Lászfó nyug. tanító úr, ki Vágfarkasdon volt 40 éven át osztálytanító s aki f. évi augusztus 2-án, 59 éves korában, az alkonyatra szálló nappal, szintén nyugovóra tért, hogy „földi_házának-bajléka elbomolván, épülete legyen Istentől" és pedig „örökkévaló a