A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. augusztus

- 85 bölcs szívhez juthassatok!" mert nem a természet, hanem Isten él és uralkodik a világ felett,. aki titeket cselekedeteitekért Ítéletre von. Óh a vallását, Istenét megtagadott embernél nincs szerencsétlenebb teremtmény a világon ! Ha csapás sújtja, ha bánat éri, ha bajok, aggodalmak nehezülnek vállaira: szenved reménytelenül és nemtalál vigasztalást semmiben, senkinél ! Ha előtte áll ama nagy rejtély, a halál: rideg kétségbeesés fogja el, mely csak tetézi testi szenvedéseit. Ne higyjetek az ámitó, hazug beszédnek, melyet az se hisz, aki tinéktek mondja: sohasem lesz egyenlőség a földön, régen megmondta már bölcs Salamon : „az egyenetlen meg nem egyesíttethetik itt!" Csak az Istenben és az örök életben vetett hit tudja az ember számára elviselhetőkké tenni az élet terheit, szenvedéseit! A kommunizmus súlyos betegsége a hitéletnek, mely sajnos — mint másutt is — ugy egyházmegyénkben is járványszerű gyorsasággal terjedt el s egyházellenes munkájával bizony sok helyen jelentékeny kárt okoz a gyenge hitű lelkekben. Majd az ősi rendet igyekszik felforgatni, majd az áldozásra kinyújtott kezet tartja vissza üdvös tevékenységétől, majd ha nem boldogul ily irányú működésében, egyes szerencsétlen gondolkozású hittestvérünket ösztönzi kiválásra az egyház tagjai közül. Az eddigi munka még számbajöhető eredményt nem mutat fel, sőt mintha már tetőzött volna az áradás egyházellenes iránya, amennyiben mind több helyről jön a jelentés az egyházi adóhátralékok befizetéséről s az egyházi szertartások tiszteletben tartása és igénybe vételéről. De azért résen kell állanunk s főleg a temetéseknél s a temetők használatánál őrködnünk kell egyházunk jogai és érdekei felett. Nemzetgyűlésünk a mult évben törvényt hozott, melynek értelmében, ha a községeknek közös temetőjük nincs, a felekezetnélküliek az ott lakó felekezetek temetőjébe temetkezhetnek s ezt tőlük a felekezetek meg nem tagadhatják, de a temetésnél az illető vallásfelekezet vallásos érzelmeit és szertartásait sértő eljárástól óvakodniok kell és a temetkezés a hitközség vezetőségénél előzetesen bejelentendő s a sírhely szabadon nem választható. Igyekeznünk kell tehát első sorban arra, hogy ahol egyházunk nevén áll telekkönyvileg a temető s más felekezetek is vannak a községben, közösen odahatni, hogy vegyen a község temetőhelyet a felekezetnélküüek számára, aini ha megtörténik, ilyeneket a temetőnkbe beengedni nem leszünk kötelesek. Ha pedig ez nem történhetik meg egy vagy más okból, úgy ragaszkodnunk kell a törvényben meghagyott jogainkhoz s meg kell követelnünk a bejelentést s mi jelöljük ki a sírhelyet. Őrködnünk kell a temetés lefolyása felett, hogy a törvényben tiltott dol~gök ne történhessenek. A másik betegsége hitéletünk virágzása és fejlődésének egyes