A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. augusztus
- - ISo Jegyzőkönyv. Felvétetett Komáromban, 1926. február hó 3-án, a Komáromi Rei. Egyházmegye időszaki bíróságának, mini közigazgatási bíróságnak Décsy Ferenc és társai negyedi ref. egyháztagoknak az 1924. évi 6. sz. egyházmegyei bírósági Ítéletre vonatkozó peru/i/ási kérelme tárgyában tartott üléséről Jelen voltak: a) A biróság részéről : Gyalókay László esperes, tárgyalást vezető egyházi elnök, dr. Erdélyi Pál egyházmegyei gondnok, világi elnök, Boross Kálmán, Nagy Nándor, Galambos László, dr. Szijj Ferenc és Soós Károly tanácsbirák, utóbbi ugy is mint jegyző. b) Felek részéről: Décsy Ferenc, Décsy János, Izsák Lajos és megbízott képviselőjük dr. Kúthy Géza ügyvéd ; továbbá Sándor Benő lelk ész, Kosztolányi Kálmá n gondnok és Kovács József -pénz= Tárosba negyedi egyház képviseletében. 1. Tárgyalás alatt van Décsy Ferenc és társai, negyedi malomtulajdonosok, ref. egyháztagok perujitási kérelme az 1924. évi 6. sz. egyházmegyei bírósági ítélet tárgyában. Elnök az ülést megnyitván, nyilatkozatra hivja fel az E. T. V. t. c. 49., 54. §-ai értelmében a biróság tagjait, hogy tudomásuk szerint nem forog-e fenn valamely tagra nézve hivatalból figyelembe veendő érdekeltségi eset? Ugyancsak nyilatkozatra szólítja fel a megjelent feleket, hogy nincs-e a biróság valamely tagja ellen érdekeltségi vagy illetékességi kifogásuk. Ilyen kifogása senkinek sem lévén, elnök megállapítja, hogy a biróság érdektelen és illetékes tagjai kellő számban vannak jelen ; megállapítja, hogy Galambos László és dr. Szijj Ferenc az időszaki tanács tagjaiul megválasztva nincsenek ugyan, de, mint az e. m. biróság tagjai, a tanácskozásban és ítélkezésben résztvenni jogosultak; megállapítja, hogy a biróság szabályszerűen megalakult, a felek előir t módon, megidéztettek. Elrendeli az ügy érdemleges~tár— gyalását. Soós—Károly-eiőadó ismerteti az ügyet. ElnoR-felszólítja a feleket állításaik és bizonyítékaik előterjesztésére. Dr. Kuthy Géza a kérelmezők nevében előadja, hogy az 1924. okt. 12-én tartott egyházközségi gyűlés határozat nélkül feloszlott s igy az adókivetés törvénytelen, különben pedig 100% helyett 300% a kivetett és követelt adó. Sándor Benő tiltakozik az egyházközségi gyűlésre vonatkozó állítás ellen s az adókivetés törvényes alapjait bizonyítja. Elnök a tárgyalást berekeszti és zárt tanácskozás után nyüt ülésben kihirdeti a biróság egyhangúlag hozott következő Ítéletét:
