A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. szeptember

45 Jegyzőkönyv felvétetett Komáromban 1923. évi aug. 13-án tartott lelkészértekezleti ülésen. Jelen voltak: Gyalókay László elnöklete alatt a lelkészek csaknem teljes számban. 1. Elnök üdvözölvén a gyűlés tagjait, az ülést megnyitja. 2. Ezen évi konventi gyűlésünk tárgyalta az elnökségnek azon jelentését, mely szerint a kormány többszöri megismételt kérelem és sürgetés után is ridegen elzárkózott az 1919—20 évi bennünket és egyházunkat törvényes alapon megillető, tehát jogtalanul visszatartott járandóságoknak kiszolgáltatásaitól ; minélfogva felhatalmazta a konvent az egyházakat és lelkészeket, hogy per útján érvényesítsék igényeiket. A lelkészértekezlet bár sajnálattal veszi tudomásul a konvent ezen — eddig teljesen magában álló intézkedését — mert hiszen épen a konvent feladata volna az egyházak és lelkészek ügyét a kormánnyal szemben támogatni; de mégis jogos érdekeinek megvédése s az őket törvényesen megillető járandóságok megnyerése céljából, felkéri n. t. Tóth Kálmán esperes és Sedivy László nyitrai lelkész urakat, hogy dr. Lelley Jenő nyitrai ügyvéd úrral lépjenek érintkezésbe esetleges per esetén a perköltségekre vonatkozólag. 3. A háborús kormány által elrekvirált harangok árát, a törvény világos rendelkezése dacára az egyházi vezetőség megkérdezése nélkül akkori püspök urunk a komáromi első takarékpénztárnál helyezte el, amely pénzintézet azóta válságos helyzetbe jutván, 50%"os kényszeregyezséggel, vagy pedig 1924. junius 1-től esedékes szelvénnyel ellátott, az eredeti összeg névértékének nosztrifikált 4%-os koronajáradékkal akarja kiegyenlíteni az egyházak kö vetelését. Lelkészértekezletünk az 50%-os kiegyezést elfogadja, de a másik 50°/

e-ra igényét fentartja. Egyúttal felkéri a n. t. e. m. közgyűlést, hogy Németh István volt pü<pök ellen a konventen a fegyelmi eljárás megindítását kérje, mert az egyházak megkérdezése nélkül a törvény világos rendelkezése dacára alacsony árakat fogadott el s az elfogadott pénzt önkényüleg helyezte el az egyházak megkérdezése nélkül. Ugyanezzel kapcsolatban felkéretik a nt. e m. közgyűlés, szíveskedjék intézkedni, hogy a kismányai ref egyháznak fenti püspök által ki nem adott harangok áráról szóló betétkönyvei valami úton visszaadassanak, hogy az egyházat saját hibáján kivül veszteség ne érje. 4 Pár évi szomorú tapasztalat arról győzte meg a lelkészi kart, hogy az iskolaigazgatók az egyház autonom jogait szem előtt nem tartsa, az iskolaszék megkerülésével s annak tudta nélkül oly intézkedéseket tesznek az is-