A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. szeptember

38 Elismeréssel és tisztelettel adóztam mindig annak a tanítónak, ki a vallástanitással komolyan foglalkozott s hogy ugy szóljak, vallásos szíve vérével táplálta a zsenge ifjúságot Szerencsére egyházmegyénkben sok ilyen tanitó volt eddig, van most is. Vajha legyenek ezután is Áldás fakad mű­ködésük nyomán, mert emberszeretetre csak Isten szeretetével lehet nevelni, arra pedig, hogy emberszeretetre neveljük az uj nemzedéket, soha nem vo't nagyobb szükség, mint korunkban. » Mélyen tisztelt Közgyűlés! Hosszura nyúlt, mégis, jól tudom, hiányos jelentésemet bevégzem. Esperesi tollamat is leteszem. De végül még hálaadó és áldó szavakat irok le vele. Áldozom az én megtartó Istenemnek hálaadás­sal, hogy engem gyarló szolgáját pályafutásomban ennyire is megerősített és megsegített; alázatosan az ő édesatyai jóvoltába ajánlom magamat továbbra is. Hálás köszönetet mondok szeretett munkatársaimnak, akik tisztem tel­jesítésében mindig tapasztalt jóakaratukkal támogattak, a munka terhét velem készségesen hordozták. Forró köszönet em. gondnok ur őméltóságá­nak, kedves esperesi utódomnak, a jegyző, tanácsbiró, lelkész és tanitói karnak, összesen és egyenként. A szent Isten áldása nyugodjék meg a mi szegény szenvedő anya­szentegyházunkon, egyházmegyénken, gyülekezeteink népén, minden rendű és rangú tagjain. A mi Urunk Jézus Krisztus legyen és maradjon mivelünk ! Ezen áldással maradok a nt. és tek. em. közgyűlésnek Deáki, 1923. szeptember. alázatos szolgája Tóth Kálmán esperes. Az e. m. közgyűlés a lelkiismeretes gondoskodással készült jelentést általánosságban tudomásul veszi és an­nak egyes pontjaira az alábbi határozatokat hozza : a) Miután a konvent az 1922. évi közig, államsegély felhasználására vonatkozóan összeállított költségvetésében a szükségleti cimek között két tételben 7 egyházmegye részére á 2000 К számítva 14000 K-t vett fel, az e. megyei közgyűlés az 1921. évi közig, államsegélyfelhasz­nálásáról készült számadás 3. kiadási tétele alapján azt következteti, hogy a konvent ezen 14000 K-val az espe­resek részére ismét egyenlő tiszteletdíjat akart megál­lapítani, vagy legalább is az egyház-megyéket akarta egyenlő összegekkel kárpótolni az esperesi tiszteletdíjakért. Egyházmegyénk közgyűlése a konventnek ezen eljárását semmiképen se helyeselheti, mert a szlovenszkói ref.

Next

/
Thumbnails
Contents