A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. július

— 31 — 12 Nyitra missiói körébe hitoktató lelkész Sedivi László, egymástól igen távol eső helyeken lévő különböző jelegű tanintézetekben működő egyházi alkalmazott. Tanit 136 növendéket Nyitra, Nagytapolcsány, Privigye, Nyitrabánya, ualgócz, Nagyszombat, Pozsonysztgyörgy, Szakolcza, Holies, Trencsén, Trencsénteplicz, különféle jellegű iskoláiban az egyh. ker. által rendelt tankönyvekből, a tanterv betartásával. A jelentés szerint az iskolai év „ministeri rendelettel váratlanul korábban fejeztetett be és a vizsgálatokra oly közeli és rövid terminus tüzetett ki, hogy a hittani vizsgálatokra egyházhatósági kiküldött megbízatásáról intézkedni nem lehetett". Vallásoktatás tartatott heti 2, kéthetenkint 2—1 óra, havonkint 2—1 óra egyhuzanbani tartammal. Hitoktatási központtól távolsága egyes missiói körbe fekvő helyeknek: — Tapolcsány 34 — Privigye 79 — Nyitrabánya 101 — Galgocz 30 — Trencsén 97 — Trencsénteplicz 110 — Nagyszombat 54 — Pozsonysztgyörgy 86 — Holies 210 — Szakolcza 217— kilométer. Tisztelettel kérek komoly határozatot arra, hogy ekkora távolságra eső területet lehet-e egy anyaegyház lelkészének igensok irányú, tetemesen megszaporított helyi gondjai mellett a kívánalmaknak megfelelően, eredményesen vallásoktatásra kezelni. A nyitrai jelentés mellé, melyet Nt. esperes úr nekem is megküldött, csatolva lett 184—1916 szám alatt keltezve egy kisérő levél ilyen tartalommal: „Másodízben fordult már elő az, hogy egyházhatósági jegyzőkönyvekben idevonatkozólag a valóságnak meg nem felelő megjegyzések foglalnak helyet. Így az 1914 évi kerületi jk. azt mondja, hogy jelentést nem küldöttem be, és pedig ezt az e.gyh. megyei tanügyi bizottsági jelentés alapján mondja, (lásd egyh. megyei jk. 1914 évi 12. b.) hogy az esperesi hivatal által odaküldöttekből hiányzott. Annak idején azt az utasítást kaptuk, hogy kerületi bizottság elnökéhez kell azt beküldeni. Postakönyvem szerint junius 14-én 224—1914 sz. a. el is ment Csajághra. Érthetetlen, hogy hol kallodott el." Csodálatos logika. Ha az emlitettevelet Csajághra küldötte, nem küldhette ugyanazon időben Deákiba is és igy onnét a többi iratokkal nem volt Deákiból hozzám küldhető, tehát nem lehetett az „esperesi iratok között." Pedig az én esperesem Deákiban és nem Csajághon lakik. „Tehát a valóságnak megfelelő a jegyzőkönyvi állítás."! Második panasza ugyanazon levélnek azt módja: „A mult évi egyh. megyei tanügyi bizottsági elnöki jelentésben pedig az a megjegyzés valótlan, hogy Nagyszombat kivételével hittani vizsga sehol sem volt. Hogy hol veszi az ilyen állítást az illető azt el sem képzelhetem. Itt is már az a felületesség és malicia nyilatkozik meg, ami a számvevőségnél. Az ilyen eljárás ellen óvást kell emelnem, mert az fáradozásaim é- pontosan végzett teendőim elismerésének nem csak megtagadása, de igaztalan dehonestálása is. A felelőtlen és ellenőrizetlen bántó kritikákból már bizony elég volt."