A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

járóság által tagadásba vett szállításra vonatkozik s amely egy idegen czimre szóló számlával van igazolva, — nem fogadja el: nyilvánvaló, hogy ez által törvényes kötelességét teljesiti, s igy az a presb. határozat, amely a 18 K. igazolatlan ki adással szemben a volt gondnok anyagi felelősségét s a megtérítés iránti kötelezettségét mondja ki: törvényeinknek s a törvényes joggyakorlatnak teljesen megfelel. énnek folytán a presb. határozatot jóváhagyni s Ádám Dezsőt elmarasztalni kellett a 18 K. megfizetésében, annyival is inkább, mivel Áöám Dezsőnek kellett volna a bíróság előtt igazolnia a 18 K. ellenértékének tényleg szállítását. A bíróság Aöám Dezső jogi képviselőjének a tanúkihallgatásokra és az ügy tárgyalásának elhalasztására vonatkozó indítványát azért hagyta figyelmen kivül, mivel Ádám D.-nek módjában lett volna tanúit a bíróság ülésére elhozni, — avagy a tőlük származó bizonyítékokat beterjeszteni; — ha ezt nem tette, sőt talán meg se kísérelte: annak jogi következménye semmi esetre se lehet a tárgyalás elhalasztása s igy a már a nélkül is hosszú iöő óta huzóöó ügy befejezésének még messzebbre való eltolása. A lakbérhátralékra és a tanitói illemhely átalakításra vonatkozó presb. határozatot azért kellett megsemmisíteni, mivel a gondnoki felelősség a végtelenségig nem terjeszthető ki s igy a gononokat a felelősség alól felmenteni kellett. — Egyébként a bíróság állásfoglalását indokolja egyrészt az is, hogy a lakbérhátralék behajtására a valóban jogosult egyedül a presbyterium s azt ma is módjában van megtenni, mivel a követelés még nem évült el, — másrészt pedig a tanitói illemhely áthelyezéséről a lelkésznek és a presbyteriumnak már az áthelyezés idejében volt tudomása, s ha akkor nem tettek kifogást a gondnok intézkedése ellen: ez által azt hallgatólagosan jóváhagyták, tehát igy későbbi panaszoknak útját szegték. Az elnök konstatálja, hogy az Ítélet kihirdetésénél az érdekelt felek közül a következők voltak jelen: Egressy Sándor dr., Seöivy László és ГПакау István. Ezután elnök felhívta a jelenlevő feleket az iránt való nyilatkozattételre, hogy megnyugosznak-e az Ítéletben, vagy fellebbeznek? Egressy Sándor ör. a felét 18 K.-ban elmarasztaló része ellen az Ítéletnek fellebbezést jelent be, — az Ítélet többi részében megnyugszik.