A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

— 14 — szolgálatképtelenséget, és az alkalmazott segédlelkész után a káplántartási segélyt folyósítani. 7. Soós Károly búcsi lelkész „Isten és haza mindenünk," — cim alatt, egy kötet háborús beszédet adott ki. Nem ismeretlen előttünk szerző munkássága, akinek beszédeit a szövegszerüség, világos, tiszta, nyelvezet és egyszerűség jellemzik. — Szívből szól a szivekhez. — Fel tudja emelni a kétség borulata alatt vergődő lelket a hitnek magaslatára, ahol a ború eloszlik, s feltűnik a reménység égi szivárványa. — Arra a sok „miért"-re, mely felmerül az emberi lélekben a háború vérzivatarjai között, a szentírásból veszi a feleleteket s hitének teljes meggyőződésével hirdeti az Isten jóságát és hatalmát, a mely a keserűből is tud édeset előhozni. — Igazi vallásos érzés és hazafiu szeretet árad ki beszédének minden sorából. Az értekezlet a lelkészek figyelmébe és jóakaratú támogatásába ajánlja a kiadott egyházi beszédeket. 8. Miután a legtöbb egyházban tőke és kamat nyilvántartási könyv nincs, nt. Esperes Ur kéri az értekezletet, hogy a deáki-i egyházban használt és bevált bemutatott minta szerint, tőke és kamat nyilvántartási könyv és napló nyomatását ajánlja a közgyűlésnek, és pedig minden egyház részére, hogy igy a tömeges rendelés folytán, a beszerzés kevésebbe kerüljön. A lelkészértekezlet a bemutatott mintát helyesnek és elfogadhatónak találja, s felkéri az e. m. közgyűlést, hogy ennek nagyobb számban nyomatásáról — Esperes úr közbe jöttével gondoskodjék, hogy minden egyház által, amelyiknek arra szüksége van, vagy lesz, beszerezhető legyen. 9. A belső somogyi e. megye 1915 március 3-án Kaposvárott tartott közgyűlésében, azt a nagyfontosságú hirt, hogy a „Magyar Prot. Irodalmi Társaság" 1914 decz. 3-én tartott igazgató választmányi ülésen — Hajpál Benő, Kaczián János, és Józan Miklós indítványára, — a biblia magyar kiadásának és terjesztésének ügyét kezébe vette, — sőt az egész ügy előkészítésére prot. előkelőségekből már egy bizottságot is alakított, — őszinte megelégedéssel és reménykedő bizalommal fogadta, mert ezzel egy hatalmas lépés megtételét látja abban az irányban, hogy a közel öt millió lelket számláló magyar Protestantismus a missiónak ne csupán örökös tagja, de végre alanya is legyen. — Ismerve azonban irodalmi társaságunk fogyatékos anyagi erejét, elhatározza, hogy lelkészeink lelkiismereti kötelességévé teszi a presbyteriumok felvilágosítását és — minden erőszaktól mentesen — megnyerését az írod. Társaság pártolására akként, hogy lehetőleg minden anyaegyház legalább is évi 12 koronával társasági rendes taggá belépjen. Az értekezlet elfogadja a csallóközi lelkészi értekezlet azon indítványát, hogy a jubileumi évben a 12 korona minden egyház részéről fizetendő, egyebekben pedig az alapot