A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

— 14 — Egyháztörténeti szemelvények tanítására a Szeghalmi történeti tankönyve szolgált, mig néhány iskolában tovább is rendszeresen az eddigi, leginkább Halasy-féle egyháztörténetet tanították. Az egyes osztályok, kivált a VI. osztály számára előirt tananyag helyes feldolgozása és közlése erős próbára teszi a tanitó vallástanitási képességét és hivatottságái. Ettől függ minden siker. Mert a vallásos igazságokat nem lehet többé betanítani, hanem ugy kell azokra rávezetni a gyermeket. Dolgozni kell nemcsak ésszel, de szívvel is. A kezdet nehézségei bizony sok iskolában meglátszottak még a tanúságok levonásánál mutatkozó járatlanságban. De azért nem egy helyen találkozott az egyházlátogatás a hivatásos vallástanítás örvendetes jeleivel és remélni lehet, hogy idővel minden szorgalmas és egyházához hű tanitó iskolájában többnél több eredmény fog mutatkozni. A Szeghalmi történeti könyvében közölt egyháztörténelmi tananyag tömör feldolgozása és nehézkes iránya ellen általános a panasz a tanítóság körében; úgyannyira, hogy szinte a tanításra alkalmatlannak tartják. Külömben is gátolja az eredményes tanítást az anyag széttagoltsága, mely szerint összefüggő események tanítására huzamosabb időközökben kerül sor. Pl. a türelmi parancsot még az V. osztályban tanulják, de már a vallásszabadságot a fejedelmi jóakarat helyett alkotmányosan biztosító 1791. XXVI. t. cikkel a Vl-ikban. Sokan a tanítóság közül az eddigi kézikönyveket vették elő és tanították. Itt azonban az a nehézség merül fel, hogy ezek könyvárusi uton már nem kaphatók, mert nem nyomtatják újból. Felkérendő lenne az egyházkerület az átdolgozott Halasy-féle egyháztörténet további nyomatásaira és ha erre talán financiális okból nem vállalkoznék, az egyházmegyének kellene róla gondoskodni. Ez ellen nyilván nem lehetne kifogást tenni, mert hisz a tanterv sikeresebb keresztülvitele a cél. A Ligárth-féle olvasókönyvek erőszakolt behozatala ellen is sok kifogást hallott az egyházlátogatás. Néhány tanitó egyszerűen félretette a fali olv. táblákkal együtt, mivel az általa jó sikerrel használt fonomimikai módszer szerinti tanításhoz nem használhatók. 2., Az iskolai végbizonyítványok kiállítása volna már napirenden és pedig most már két tanévről; de még most is bizonytalanságban vagyunk afelől, vájjon minden I—VI. és ismétlő osztályokat végzett fiu és leány, vagy csupán a fiuk számára kell-e ilyeneket kiállítani és a sok féle törzskönyvi lap közül melyiket használjuk. A ker. főjegyző ur csupán a fiuk számára küldött szét bizonyitvány-ürlapokat. S ha a leányok számára ilyen bizonyítványokat általánosan kiállítani nem kell, szükség esetén, mikor felsőbb iskolába megy egyik vagy másik, milyen alakban kapja a bizonyítványt ? 3., Az ismétlő iskolai oktatás mind több és több helyen alkal-