A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

- 109 — gyobb és egy 2 koronás kisebb felületen hiányzik a haj. Lelkes Zsigmondné pedig előadta, hogy az ő gyermekét a tanítónő ugy büntette meg, hogy a haját kitépte s látta is, hogy a gyermek feje azon a helyen vörös volt s egyes hajszálak azon a helyen ki voltak szakítva, és nagyobbik leánya mondta, hogy Eszter nővérének egész csomó haját dobta a tanítónő a pad alá. Lelkes Eszter tanköteles gyermek előadta, hogy egy izben az iskolába nem vigyázott és a tanítónő a haját ugy meghúzta, hogy egy kevés haj ki is hullott s rajta kivül még a Gálffy Ágnes haját is ugy meghúzta, hogy annak is kijött a haja. Szűcs Vincze vasúti pályaőr pedig azt adta elő, hogy 1910 évben Sarolta leánya járt nevezett tanítónő elé, aki őt annyira megverte, hogy 8 napon belül gyógyuló testi sérüléseket szenvedett, mely sérülésekről a beszerzett bünügyi iratok kapcsában az orvosi bizonyítvány is tanúskodik. A felsorolt bizonyítékok igazolják, hogy panaszlott tanítónő az oktatásra bízott gyermekeket oly durván bántalmazta, hogy ezen cselekményeivel fegyelmi büntető hatáskörét túllépte és az egyházias lekintélyt és a tanitói hivatalt lealacsonyította és sértette. Mindezeknél fogva őt az E. T. V. t. cz. 34 § 3 pontjában foglalt fegyelmi vétség miatt első izben a hivatkozott törvénycikk 35 § b pontja értelmében kellett megbüntetni s mint vétkest a felmerült eljárási költségekben is elmarasztalni. 4. Tárgyalásra kerül Gálffy József diósförgepatonyi lakos gondnoknak fegyelmi eljárást kérő panasza Szinay Sándor lelkész ellen, melyben őt az egyház kormányzata és a vagyon kezelés körül több rendbeli visszaéléssel és mulasztással vádolja. Az elnök az V. t. cz. 54 §-a alapján a bíróság érdektelenségét, valamint a feleknek a tárgyalásra való szabályszerű megidézését megállapítván, jelenti, hogy a tárgyalásra mind a két fél személyesen megjelent. Ezek után elrendeli az ügy érdemleges tárgyalását. Konkoly Thege Béla ismerteti az ügy állását, mely szerint ezen ügyben az e. m. bíróság elnöksége fegyelmi eljárás elrendelésére kellő alapot nem találván, — 1913 március hó 5-én 43 szám alatt megszüntető végzést hozott. Ezen végzés ellen Gállfy József ezen bírósági ülés elé felebbezéssel élt. Felolvassa a felebbezést, melynek megtörténte után mind a két fél élt a törvényben biztositott szólási jogával. Ekkép a bizonyító eljárás befejeztetvén, elnök a tárgyalást berekeszti és zárt tanácskozás után, nyilt ülésben kihirdeti a bíróság egyhangúlag hozott határozatát.