A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

— 89 — nincsenek a hivek nyilvántartva, s igy az fizet, aki akar. Az ág. ev. templom használatáért fizetendő járandóság (70 K) két évről befizetetlen s igy a templom használata kérdésessé vált. Az iskolás gyermekek egyházi énekből semmi oktatást nem nyertek, hittani kézikönyvekkel ellátva nincsenek, aminek következményeként azt állítja, hogy az egyházmegye belterületén levő népes fiókegyház szakavatott lelkiismeretes gondozással már önnálló missióvá fejlődhetetett volna, felekezeti iskolát állithatott vplna, rendszeres adókezelés mellett az egyet, adóalapból segélyt nyerhetne. Feltétlen igénye volna tekintélyes létszáma alapján, hogy legalább is minden második vasárnapon istentisztelet tartassák, hogy se a hivek, még kevésbbé a növendékek a gyenge, a tanterv követelményein alul maradt gondozás folytán a proselitáskodás zsákmányául ne essenek. Tekintettel arra, hogy az érsekújvári miss, egyház gondozója minden évben beterjesztette jelentését az egyház mikénti gondozására vonatkozólag s az egy. hatóságok ellene kifogást nem tettek, más eljárásra gondozót nem utasították a bizottság a panaszlevél felett napirendre tér. Kmf. Udvardy Gyula Tóth Kálmán miss. biz. jegyző miss. biz. elnök Az ehm. közgyűlés a miss, bizottság jelentést örvendetes tudomásul veszi, javaslatait elfogadja, a szives adakozóknak őszinte köszönetet mond és az érsekújvári mozgó missiói lelkészi állás sürgős szervezése érdekében az egyházkerület utján a konventhez ismételten felir. 30. Sedivy László nyitrai miss, lelkész indítványozza: Tekintettel azon körülményre hogy az egyh. sajtóban és egyház hatósági gyűléseken különösen az ág. ev. testvéregyház köréből mind sűrűbben hangzik fel a panasz, elégedetlenség a Prot, közös bizottság által 1900 évben megújított „Nagygeresdi egyezség" gyakorlati alkalmazása ellen s rendszerint az adózási és administrationális ügyek és kérdések az ütköző pontok tulnyomólag, melyek a féltékenységet, bizalmatlankodást felkeltik: Egyházmegyénk tegyen felterjesztést fokozatos felettes hatóságaink utján a Prot, közös bizottsághoz az iránt, hogy a „Nagygeresdi egyezség" imperativ rendelkezéseit tegye fakultatívvá. Az oly helyeken pedig, ahol már az egyezség egyik- vagy másik módozata életbe lépett, azonban a kivánatos bizalmas, békés testvéri viszonyt nem hozta meg, sőt kedvezőtlenebbé tette: az ily helyeken haladéktalanul bontassék fel az egyezség szorosabb köteléke. Az addig jelleget adott felekezet a vele egyesült, vagy hozzácsatlakozott