A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

tól< elégedetlenségének, melynek hullámai le nem csendesednek máskép, mint méltányosabb fizetésrendezéssel. A mi pedig az államsegélyek igénybevételét általában illeti, elég sajnos az, hogy arra kényszerítve van egyházunk. Sajnos az, hogy helyzetünk javítását az utóbbi időben nem is keressük, de bizonyára hiába is keresnők a fenntartó gyülekezeteknél. Mert minden ujabb állami segély elfogadásával természetszerűen mindinkább az állam karjaiba sodratunk, gyengitjiik állásaink függetlenségét egyházi alkotmányunk várait. E kérdésekkel foglalkozni fogunk az em. lelkészi értekezleten is, a hol megtehetjük észrevételeinket, kifejezést adhatunk a várakozások és óhajtásoknak. Ezek után áttérek az egyházmegyei ügyek ismertetésére az egyes cimek alatt. I. Valláserkölcsi élet. E cim alatti jelentésemet legnagyobbrészt a mult év szerint tehetném meg. A templomi istentiszteletek vasár- és ünnepnapokon délelőtt és után minden anya- és leány egyházban megtartattak az eddigi bevett szokás szerint, a téli időszakban délutánokon is sz. irásvagy kátémagyarázattal, a nyáriban több helyen csupán egyszerű imával. A ruttkai és érsekújvári missiói fiókegyházakban havonként egyszer tartattak igehirdetéses istentiszteletek. Az istentiszteletek résztvevő közönségének feltűnő megapadásáról az egyházlátogatás sehol nem értesült. A téli félévben általában mindemütt tetemesen jobb a templomlátogalás, mint a szorgos mezei munkák idején. Köznapi könyörgések voltak egész éven át Alistálban, Vágfarkasdon, Negyeden, Kamocsán és Komáromban, egyáltalában nem tartottak Pozsonyban, Csúzon, Nyitrán, Ruttkán és Érsekújvárban. Csupán az adventi időszakban új évig 24, a téti időszakokban 17, iskolai időszakban 6 helyen. Az uri szentvacsorával általában élnek híveink, kivált a 3 főünnepen; kevésbé jól, sőt sok helyen gyérén a nyári és őszi alkalmak idején. A keresztséget, egyházkelést szintén nem mellőzik, valamint a gyászszertartásokat sem. A konfirmátióra vezető vallásos oktatást 31 helyen a lelkész, 17 helyen a tanitó és lelkész, 8 helyen a tanitó végezte. Oktatás nélkül, legyőzhetetlen akadályok hivételével, senki nem marad. Erészben a lelkészek hiven gondot viselnek. Sajnos, hogy a jókai, somorjai és kismányai egyházhoz tartozó távoli szórványokban elszórtan lakó gyermekeket a lelkészek anyagi eszközök hiánya miatt meg nem látogathotják, vallásoktatásban nem részesíthetik s legfölebb csak 12 éves korukban