A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július

- 98 — egyház ügyei iránt melegen érdeklődő és buzgó tevékenységre kész egybáztag. Egyszersmind a presbitérium is kiegészítve lett. A tanév beálltával mindkét missiő területén megkezdődött a hitoktatás, a központon 6, a vidéken 15 tanintézetnek 75 növendékével, a központban heti 2, Galgóczon és Ruttkán heti 1, a többi helyeken 2 heti 1 órai vallásoktatásban. A nagy területen lévő növendékek vallásoktatására vonatkozólag az általános jelentésben tétetik javaslat. Ugy látszik, hogy gondozó szemefénye Ruttka, mert jelentésének további részében is nagyrészt ezzel foglalkozik, amidőn jelenti, hogy a felnőtt egyháztagok lelki épületére Ruttkán havonként, más alkalmas központokon pedig az ünnepek előtt, alatt és után tartott istenitiszteletet, keresve velük minden ilyen alkalommal a személyes érintkezést. Ugyancsak a ruttkai missió további fokozatos fejlesztése érdekében a templomépitésre a kiinduló lépéseket megtették, mint azt az általános jelentés feltünteti. Hogy mily sokat utazik lelkész, a legkülönbözőbb lelkészi teendők irányában, mutatja 13 ivet kitevő Utazási naplója, mely szerint 152 utat tett meg 1907. évben és e 20473 vonatkilométert kitevő utazás alatt 126 hitoktatást végzett, tartott 34 missió istenitiszteletet, 14 urvacsoraosztást, 16 énektanítást, 2 keresztelést, 6 temetést, kiosztott 146 különféle vallási könyvet. Mindezen ténykedései 1139 koronát igényeltek, melynek fedezésére szolgált a kongruából 390 korona, a ruttkai egyháztól 400 korona, az egyházker. segélyből: 200 kor. = 990 kor. Igy 140 korona tulkiadásának valamely segélyalapból való megtérítését kéri. A missiók népmozgalmi és vagyoni adatainak, beterjesztése kapcsán kéri az egyházmegyét, hogy amennyiben az illavai és lipótvári fegyházi lelkészek hatáskörükön kivül lelkészi szolgálatot végeznek, azt a missiói központba jelentsék be, ellenkező esetben ily lelkészi szolgálattól tiltassanak el. Az 1907. I. feléről már beterjesztett és mostani jelentésével párhuzamosan kéri a gondozása alatt lévő missiók részére az ezeket megillető segélyezés arányos és méltányos mértékét, ha másként nem : az osztó igazság alapján, leszállításával a magasabb összegű segélyeknek, főként az egész missiói pontok anyagi erejének igénybevételével a hivek rendszeres megadóztatásával, mert ez idő szerint azon helyek élvezik a legtöbb segélyt, hol a hivek