A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július

— 147 — határozathozatalra visszavonult, s zárt ülésben meghozta és nyilt ülésben kihirdette a következő Ítéletet : ítélet : Az egyházmegyei biróság, mint II-od fokú közigazgatási bíróság, a nyitrai egyház elöljáróságának 1907. évi julius hó 10-ik napján tartott ülésében meghozott azon határozatát, melylyel Lénárth Sándor kakasfalvi lakos, egyháztag 1907. évi egyházi adóját 20 К személyi és 199 К vagyoni adóban állapítja meg, feloldja. Lénárth Sándort a személyi adó fizetésének kötelezettsége alól felmenti, vagyoni adóját pedig évenkénti 66 kor. 47 fill.ben állapítja meg. Indokok : Az 1904. évi E. T. III. t.-cz. 10. §-a rendelkezése szerint személyi adót csak az tartozik fizetni, akinek az egyházközségben, vagy annak területén állandó rendes lakhelye van. Beigazoltatott, miszerint Lénárth Sándor sem a nyitrai egyházközségben, sem annak területén nem lakik; hanem lakik télen Budapesten, nyáron pedig Kakasfalván, amely község Nyitrához 46 kilométer távolságra van. Igaz, hogy Kakasfalva egyházilag Nyitrához tartozik, de csak mint szórvány; ennélfogva Lénárth Sándor az idézett törvényszakasz értelmében személyi adóval a nyitrai egyház részére meg nem terhelhető. Vagyoni adóját 66 kor. 47 fill.-ben kellett megállapítani, mivel az iratokhoz csatolt adókönyv szerint Lénárth S. összes állami adója 1139 kor. 46 fill. A nyitrai egyház egyházhatóságilag megerősített adókulcsa szerint (1907 ehm. jkv. 30. p.) 35%-os egyházi adót vethet ki azzal a megszorítással, hogy a vegyes házasságban élő férfiakat %-ad részben adóztathatja meg. Kétségbe nem vonatott, miszerint Lénárth S. vegyes házasságban él ; tehát ö, összes állami adója 2/3-ada, vagyis 759 kor. 64 fill, után volna köteles a 35% egyházi adó fejében 265 kor. 86 fill.-t fizetni, ha a nyitrai egyházközségben, vagy annak területén állandó lakása volna ; — de mivel a nyitrai egyházhoz beosztott szórványban lakik, a különben reá eső egyházi adónak csak 25°/ o-át, azaz 66 kor. 47 fillért