A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

- 93 Ismeretesek elöltünk Nagy Lajos belsösomogyi és Kis József pápai esperesek számításai, ahogyan egy 30 év óta szolgáló lelkész fizetési kötelezettségeit 2000 koronás javadalom után kiszámítják, Amaz szerint esnék egy ilyenre 5 éven át évenként 723 К 04 f, emez szerint csak 272 К 46 f. Hajlandó vagyok az utóbbinak száradását helyesnek venni ; bár nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a 23% belépési járuléktól csak 11 évre, mióta a mostani gyámintézet fennáll, azon túl már 33%-tól fizetjük az egyszerű 4-%-os kamatokat. Sőt az sem lehetetlen, hogy az évi járulékok után is kell visszamenőleg kamatot fizetni azon indokolással, hogy valamint a szolgálatinak első évében most belépő rendes lelkész 30 év alatt 30 évi dijat fizet be s ez 30 éven át kamatozik, azonképen, aki most 30 szolgálati évvel lép be, legalább a kamatokat fizesse meg a be nem szolgáltatott évi dijak után. Vegyük fel a jobbik eshetőséget, a pápai esperes számítása szerinti fizetési kötelezettséggel, hogy egy 30 év óta szolgáló lelkész 2000 korona fizetés után 5 év alatt 1012 koronát, évenként 272 К 80 fillért tartozik fizetni : a fizetés a mai megdrágult és folyton dráguló életviszonyok között ez esetben is annyira terhes, hogy a legjobb akarattal is csak nélkülözéssel lehet a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Táplálja a nyugtalanságot és elégedetlenséget az a bizonytalanság is, hogy sem a törvény, sem az utasítás nem igazit el abban a kérdésben, vájjon azok a visszamenőleg 4% kamattal számított belépési dijak, melyeknek 5 év alatti lefizetésére a tag kötelezettséget vállal, ennek 5 év eltelte előtt bekövetkezett halála esetén, nein terhelik-e a jogutódokat. Nem alaptalan az a magyarázat, hogy igen. Belépéskor e dijak esedékessé váltak és ha vissza nem kaphatja pénzét az, aki ezt befizette, nem kaphatják vissza a befizető halála esetén az örökösök : ebből következtethető, hogy aki az összeget be nem fizette, annak tartozása követelésben marad s az özvegye járandóságából levonják vagy egyébként a jogutódokon megveszik. Némelyeket azért sem elégit ki a nyugdijintézeti törvény, mert keveslik, amit drága volta mellett nyújt, hogy csak 40 évi szolgálat vagy 70 éves korban vonulhat a tag nyugalomba teljes fizetéssel és nincs megadva a lehetőség, hogy megfelelő nyugdijjal korábban is nyudalomba mehessen. Általánosan barbár §-nak tartják a 15.