A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

- 83 — A táblázatos kimutatás a vonatkozó okmányokkal együtt a kerületre felterjesztetik. 3©. A pozsonyi és nyitrai missiói egyházak, támaszkodva az E. T. II. t.-cz. 49. §-nak a) és b) pontjaira és a f. évi április hó 30-án tartott egyházker. gyűlés jkönyve 32. p. 75. lap 25. §-ra, kérik részükre a lelkészválasztő jogosultságot megállapítani azon az alapon, mivel a lelkészi fizetésnek 1600 koronát kitevő összegéhez 50°/

0-nál magasabb összeggel járulnak, s mert az utóbbi missiói egyház a III-ik t.-cz. 13-ik §-ában megállapított adókulcsot léptette életbe. Kérvényeik indokaik alapján pártoló véleménynyel terjesztetnek a főt. egyházkerület elé. 39. Varga Sándor egyházmegyei könyvtáros beterjeszti jelentését az egyházmegyei könyvtárról az azokban foglalt könyvek jegyzékével együtt. Jelentésében felhozza, hogy az egész könyvtár inkább régészeti, mint gyakorlati értékkel biró könyvekből áll, s hogy az egyházmegye jegyzökönyvei és egyéb kiadványai nincsenek meg a könyvek sorában. Ajánlja a könyvtárnak a használhatóság szempontjából oly irányú rendezését, miszerint az a tudományos kutatás segédeszközévé, tehát rendeltetési czéljának megfelelővé tétessék. E czélból indítványozza, hogy a pápai főiskolai könyvtár kerestessék meg az iránt, miszerint a mi régi — csak könyvészeti értékkel biró — könyveinket ujabb és használhatóbb irodalmi alkotásokkal cserélje be. Továbbá, hogy a M. P. I. T. kiadványai a bold, esperes úrtól szállíttassanak be a könyvtárba s az egyházmegye is a maga kiadványaiból néhány példányt mindenkor juttasson a könyvtár részére. Az egyházmegyei könyvtár valóban eddigelé gondozatlan csemetéje volt az egyházmegyének s egyáltalában nem tölthette be azt a hivatást, mely a lelkészi és tanítói kar ismereteinek tágítása körül reája vár; pedig 141 müvet tartalmaz s az egyházmegyei közpénztárnál 500 kor. alaptökével rendelkezik. Immár elodázhatlan szükséggé vált, hogy az egyházmegyei közgyűlés a könyvtár felé irányította gondos figyelmét, mert igaz marad mindig ama bibliai intés „elvész a nép, mely tudomány nélkül való", de romlása sokkalta biztosabb, hogy ha vezérei, prófétái szűkölködnek a tudományos ismeretek dolgában. 6*