A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. július

— 26 -c) a távozó lelkésznek más helyre történt megválasztatása után, vagy az elhalt lelkész utódainak gyümölcsfák kivágatásához joguk nincs ; d) az elöd vagy annak jogutódai az általuk a lelkészlak udvarán vagy kertjében ültetett gyümölcsfák után a fák öt éves koráig darabonként 30 fillért az utódtól kérhetnek, s ezt az utód kifizetni köteles ; öt éven tul kárpótlás nem követelhető. 4. §. A lelkészlak udvarán vagy kertjében netán lévő rózsafákat változás esetén elvinni nem szabad, hanem azokat darabonként 1 koronáért az utódnak kell otthagyni, ki is azokat átvenni köteles. II. Földekre nézve. 1. §. A földek megosztására nézve két határidő állapíttatván meg, ha: a) a halálozás vagy távozás tavaszszal történik, a távozó lelkész vagy annak jogutódai jogosítva vannak az összes szántóföldek felének bevetésére vagy haszonbérbe kiadására; b) ha pedig öszszel történik : a földekből a távozót semmi sem illeti meg ; c) kivétetik a nád, amelynek termése az őszi távozás esetén a távozó lelkészt illeti meg. 2. §. Szántóföld fogalma alá nem tartozik a legelő, rét, erdő és a szöllö, ezek feltétlenül az uj lelkészt illetik meg. 3. §. Ha valamelyik lelkész kertjében vagy a javadalmát képező lelkészi földön szöllöt ültet, s azt gondosan fenntartja, távozása esetén az ültetéstől számított 14 évig befektetési költségeinek megtérítése egyezség alapján az egyház kötelessége, mert a szöllö által a lelkészi javadalom emeltetett s igy az állás értékesebbé vált; 14 éven tul azonban semmi kárpótlás sem követelhető. Záróhatározatok. 1. Jelen szabályrendelet az egyházmegye elfogadó határozata után lép jogerőre, s azon időtől fogva a felmerülő vitás kérdések ennek szabványai szerint intézendök el. 2. A most élő lelkészek által a földekre nézve megszerzett jogokat, ha azokat különben ők fenntartani kívánják, érintetlenül