A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1904. július
- 26 — 17. Tárgyalva lett az egyházmegyei lelkészértekezletek alább egész terjedelmében olvasható jegyzökönyve. Jegyzőkönyv. Felvétetett Komáromban 1004. évi julius hó 4-én tartott egyházmegyei lelkészértekezleti ülésben. Jelen vannak Veress Ede elnöklete alatt: Antal Gábor püspök, nagymélt. dr. Darányi Ignácz egyházmegyei gondnok, Tóth Kálmán, Öllös Károly, Boross Kálmán, Csiba Imre, Gulyás Lajos, Rácz Elemér, Vályi Miklós, Tuba Gáspár, Balahő Antal, Sedivi László, Kun Géza lelkészek, Pogrányi József, Konkoly Thege Béla egyházmegyei v. tanácsbirák és Udvardy Gyula ért. jegyző. I. Elnök az értekezlet tagjait szívélyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitja. II. Egyházmegyénk lelkészi körei, a felső Csallóköz kivételével, ahol — valóban szomorú jelenség — részvétlenség folytán immár másodízben nem volt megtartható --- értekezleteiket megtartva — a kebelökben folytatott eszmecserék, főleg az egyetemes egyházunkban ezidö szerint felszínen levő fontos ügyek: a liturgia egységesítése és az uj énekeskönyv bírálata körül csoportosultak. a) Az első tárgynál : A liturgia egységesítésénél, valamennyi lelkészköri értekezlet találkozik abban a véleményben, hogy a liturgia egységesítése szükséges, hogy az egységesítés által az evangelium szellemével össze nem egyeztethető szertelenségnek gát vettessék. Ide vonatkozólag az alsó-csallóközi lelkészértekezlet kívánja egy egységes, általánosan kötelező ágendáról való gondoskodást, melyben a liturgiái cselekvényeknek necsak külső váza, hanem azoknak belső tartalma is megszabassék ; söt különösen a két sakramentum kiszolgáltatásánál kötelező használatú egy-egy beszéd és ima szerkesztését hozza javaslatba és ezek a beszédek és imák lennének csak használhatók minden időben és minden helyen, hogy ez által is mintegy fejeztetnék ki e két sakramentumnak isteni eredete és változhatatlansága. A többi szertartási cselekvénynél a liturgusnak szabadságot engedne, de csak az egységes ágenda által megszabott beszéd és imakellék határán belül. A főbb elvekre nézve megegyezik az alsó-csallóközi lelkészértekezlettel a mátyusvidéki, azzal a különbséggel, hogy — és talán