A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. február, 1903. június

— 91 — megtagadta; miért is megsértett hivatali tekintélyének helyreállítása végett elégtételt kér. Panaszlott tanitó a vádak ellenében érzékeny szavakkal hivatkozik a vizsgálati jegyzőkönyvbe felvett vallomásaira s védekezésére, kijelenti, hogy jóhiszemüleg járt el s távol állott tőle, hogy lelkészét szándékosan boszantani akarta volna. A bíróság azon kérdésére, beismeri-e tévedését s kész-e bocsánatot kérni panaszlő lelkésztől s megigéri-e, hogy jövőre a lelkész hivatalos rendelkezéseit kellő tiszteletben fogja tartani s ovakodni fog minden olyan eljárástól, mely akár a lelkészi tekintélyt, akár a saját hivatalos állásának komolyságát sértheti, valamint a lelkész és tanitó s az egyház hivei közt fennálló jó viszonyt megzavarhatja, a panaszlott tanitó „igennel" felel. Ezen ünnepélyes kijelentést Somogyi Antal lelkész elégtételül elfogadj cl, S cl panaszlott tanitó fiatalságára való tekintetből s azon várakozással, hogy őszinte igéretét be fogja váltani, kijelenti, hogy panaszát visszavonja. E békés kiegyenlítés következtében a bíróság a további eljárást beszüntette, kötelezte azonban Szeness Imre tanítót, hogy az ügyben felmerült 12 korona vizsgálati költséget 15 nap alatt az egyházmegyei pénztárnak, különbeni végrehajtás terhe alatt, megtéríti. 4. Tárgyalás alá jött Kálniczky János komáromi elemi iskolai ev. ref. hitoktató ellen a komáromi ev. ref. egyház elöljáróságának panasza alapján a komáromi egyházmegyei bíróság 10/1902. számú határozatával az E. T. 301. §. 4., 7. pontjaiba ütköző vétségek megtorlása végett folyamatba tett fegyelmi ügy. Jelen voltak a panaszló egyház részéről Szabó György ügyész és Antal Gábor püspök, lelkész, Kálniczky János vádlott. A bíróság illetékessége, határozatképessége, érdektelensége megállapitatván, Mórocz Mihály tanácsbiró az ügyet részletesen ismerteti. A vád pontjai a következők: 1. Kálnáczky János növendékeit vasárnap és ünnepnapokon templomba nein vezette, vasárnapokon 8—9 óráig éneket nem tanított, bár az elöljáróság öt erre számtalanszor utasította. 2. A vallástani órákat többször elmulasztotta. 3. Az 1899. év szeptember 9-én tartott hitoktatói értekezleten nem jelent meg. 4. Az 1902. évi május 2-án megtartott esperesi egyház- és iskolavizsgálatkor a tanulók vallásos