A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. február, 1903. június

- 65 — megváltásába azért nem egyezett bele, mert az egyház által beígért váltságdijat keveselte, mert a lelkészi állás épen akkor üresedésben levén, ezen fontos ügyben nem akart a megválasztandó lelkész hozzájárulása nélkül határozni, végül mert az egyház a lelkész- és fötanitó dijlevélszerü tűzifájának befuvarozását és örletési fuvardiját is meg akarta váltani a közmunkák váltságdijával. Miután az egyház ez alkalommal méltányosabb váltság összeget ajánlott meg; a megajánlott váltság-dijat a megválasztott, hivatalát elfoglalt lelkész is elfogadhatónak találja, mert a dijlevélszerü tűzifa beszállítási és az örletési kötelezettsége az egyháznak fentmarad, — mindezeknél fogva az egyházmegyei közgyűlés a madari lelkészi földek közmunkájának 360 = háromszázhatvan koronával ; a l'ötanitói földek összes közmunkájának 180 == egyszáznyolcvan koronával történt megváltását helybenhagyja és megerősítés czéljából a főtiszt, kerületre terjeszti. 14. A madi egyház az iránt kérvényez, hogy a rendes lelkészi állomás még három egymásután következő évre helyettes lelkészszel töltessék be. Tekintve, hogy a rendes lelkész 1250 korona fizetéséből a helyettes lelkész részére 1000 korona adatik, s igy évi 250 korona megtakarítás áll elő s ezen megtakarított összeget az egyház adósságának törlesztésére fordíthatja, a kérelmet az egyházmegyei közgyűlés teljesiti, kötelességévé teszi azonban az egyháznak, hogy a megtakarított összeget adóssága törlesztésére fordítsa s ennek megtörténtét évenként igazolja. 15. A magyar-soók—szelöczei egyház a lelkészi és tanítói szalma-konvenczió megváltása ügyében kötött egyezség jóváhagyását kéri. Az egyházmegyei közgyűlés a mult évben tartott ülése alkalmából ez ügyben előterjesztett kérelmet azon okból nem teljesíthette, mert a lelkész- és tanítói szalmajárandóság váltságösszege között az arány nem volt meg; tekintve azonban, hogy most a lelkészi szalmajárandóságért 60 korona; — a tanítói szalmajárandóságért