A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július

- 77 -­A felsőbb egyházhatóságilag jóváhagyott s érvényre emelt hodosi adókivetési kulcsrend értelmében a 100—150 frt egyenes állami adót fizető s II. osztályba sorozott egyháztagok évi egyházi adója 20 frt készpénzben, két mérő búzában és egy mérő árpában állapíttatottt meg s a mindenkire egyiránt kiterjedő gyakorlat sze­rint a gabona járandóság piaczi ár szerinti egyenértéke is pénzben kielégítendő. A két mérő buza 1895. és 96. évi piaczi értéke 6—6 frtot, 1897-iki értéke 8 frt 50 krt; az egy mérő árpa piaczi értéke pedig 1895. és 96-ban 1 frt 72 krt, 1897-ben 2 frt 80 krt tett. Panaszlóuak állami egyenes adója, általános jövedelmi pótadó nél­kül s nem házbér adó, hanem házosztályadó mellett, volt 1895-ben 146 frt 52 kr, 1896-ban 131 frt 95 kr, 1897-ben 116 frt 46 kr. rr О tehát mind a három éven át az egyházi adózók II. osztályába tartozván, összes tartozása volt 1895-ben 27 frt 72 kr, 1896-ban szintén 27 frt 72 kr, 1897-ben 31 frt 30 kr, mindössze a három évről 86 frt 74 kr és miután erre 37 frt 39 krt fizetett, a még fizetetlen maradt 49 frt 35 kruak kielégítésére kötelezendő volt. A panaszt tárgyazó iratokban sürün emlegetett 5°/ 0-° s iskolai adó kérdésével a fenforgó esetnek semminemű törvényszerű kap­csolata vagy összefüggése nincs. Az 5°/ 0-os iskolai adót a népisko­lai közoktatás tárgyában rendelkező polgári törvény (1868. évi XXXVIII.) 35. 36. §§. a községi iskolákkal szemben léptették hatályba oly helyeken, a hol községi iskola állíttatik fel és tartatik fent. Panaszló azonban maga sem állította, annál kevésbé bizonyi­liogy D.-Szerdalielyen községi iskola lenne s ennek feuttartása czi­mén ő iskolai adóval volna megróva. A hivatkozott népiskolai törvény 45. §-a értelmében a saját felekezetű iskolával helyben nem biró s e miatt a tanköteles gyer­keiket a más felekezet helybeli iskolájában taníttatni kényszerülő szülők ez iskola költségeihez ugyanazon módon és arányban járul­nak, mint az ezen iskolát fentartó hitfelekezet tagjai. Panaszló azonban ki nem mutatta, sőt még csak nem is'állitotta, hogy tan­köteles gyermekei volnának, kiket D.-Szerdahelyen más kitfelekezet iskolájába járatna s kik után ez iskola költségeihez járulna. A népiskola fentartása terheinek viselése minden adfizető egyháztagra s ott, a hol községi iskola van, az állam minden hely­beli polgárára kiterjed, akár családos, akár családtalan ember, akár

Next

/
Thumbnails
Contents