A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július
— 73 — közvetlen szedik a tandijakat a maguk javára és javadalmuk kiegészítésére. Valamint tehát a csúzi lelkésztanitó nem formálhat igényt a tandíjhoz azon a czimén, hogy ő is tanit, úgy nem kívánhatja a temető haszonélvezetét sem, jóllehet a legtöbb régi egyházban a lelkészeket illeti az. Ezen okok alapján a csúzi ev. ref. anyaegyház presbytériumának 1897. deczember 1-én tartott presbyteri ülésében szavazattöbbséggel hozott s a temető haszonélvezetére vonatkozó határozatát meg kellett semmisíteni, illetőleg hatályon kivül kellett helyezni. Az Ítélet kihirdettetvén, a csúzi egyház részéről jelen levő Bathó Bálint, mint fölebbező fél, azt megnyugvással fogadta. 7. A bíróság Steiger Gyula budapesti lakos és fűri nagybirtokos felfolyamodását, melyben magát a csúzi ev. ref. egyház által a terhére 1895—1897. évekre kivetett 104 frt 50 kr egyházi adó megfizetése alól fölmentetni kéri, felülvizsgálván, a személyesen jelenlevő Steiger Gyula panaszosnak, valamiut Bathó Bálint csúzi egyházi képviselőnek meghallgatása és most nevezett Bathó Bálint tanácsbiró visszavonulása után, zárt körben következő nyilt ülésben kihirdetett Ítéletet hozott : Az egyházmegyei biróság Steiger Gyula urat a csúzi ev. ref. egyház által reá 1895 —1897. évekre kivetett 104 frt 50 kr egyházi adó megfizetése alól fölmenti ; ellenben az egyházhatósági jóváhagyással ellátott egyházi adókulcs szerinti legnagyobb összegben kirótt egyházi adó 25°/ 0-kal számított hányadának megfizetésére az 1895., 1896. és 1897. évekre visszamenőleg kötelezi és erről őt, valamint a csúzi ev. ref. egyház elöljáróságát jelen itélet kézbesítésével értesiti. Indokok. A csúzi ev. ref. egyház az iratokhoz csatolt adólajstrom-kivonatok tanúsága szerint egyházi adóját az egyenes állami adóhoz viszonyítva °/ 0-hau állapítja meg, ugy, hogy egyszersmind éven kint megállapítja az egyházi adó maximális összegét, melynél több az egyház tagjaira ki nem vethető, habár reájuk az állami adó után kivetett százalék szerint több esnék is. A lajstrom-kivonatokból kitűnik, hogy a maximális egyházi adó 1895-ben 50 frt, 1896. ós 1897-ben 25—25 frt volt, ezen felül ki volt vetve külön még