A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1896. június

- 38 bytériuma beleegyezését adta abba is, hogy a fölveendő kölcsön az egyház ezen ingatlanára első helyen bekebeleztessék. Az egyházmegyei közgyűlés méltányolva a nyitrai hitrokonoknak az egyházalakitás körül már eddig is kifejtett s eredményeket is felmutató buzgalmát, munkásságát, s tekintve másfelől azt is, hogy a kért kölcsön a megvett ingatlanságra bekebeleztetvén, veszélyben nem forog, mivel a ház annyiért állítólag mindenkor eladható leszen, — tekintve továbbá azt is, miszerint ezen ingatlan birtok megszerzésével a nyitrai egyház alapja egyszersmindenkorra megvettetik s az egyházkerületnek erkölcsi és anyagi támogatását az ilyen nemes ügytől megvonni nem szabad, — tekintve még azt is, hogy az egyházkerület pénzei nagy részben takarékpénztárban 4°/

0-os kamatra vannak elhelyezve, az alakuló nyitrai egyház pedig szívesen ad 5, sőt 6°/

0-ot ig g igy a

z egyházkerületnek a kölcsönadás pénzügyi szempontból is előnyös, — tekintettel végül az egyházkerület által kezelt egyes pénzalapok azon rendeltetésére, mely szerint azok alakuló egyházak segélyezésére is fordítandók (államsegély, Baldaccy-alap) : a nyitrai egyház kölcsönnyerhetés végett benyújtott kérvényét a legmelegebb ajánlattal terjeszti a ft. kerületi közgyűlés elé. Egyúttal ismerve a nyitrai hitrokonoknak még most kevés számát s az egyház javára megterhelt állapotát, melyek szükségessé teszik azt, hogy egyidőre az egyházmegye is járuljon az egyház consolidálásához, illetve terhe viseléséhez : már most kimondja az egyházmegyei közgyűlés, hogy a Baldaccy alapnak egyházmegyénkre eső részéből 100 frtot a nyitrai egyház javára a jövő évtől kezdve állandóan leköt mindaddig, mig ezen vételből származott adóssága törlesztve nem les.z. Ezen összeg azonban csak tőketörlesztésre lesz fordítható, kamatfizetésre nem. Eliezképest azt ajánlja a nyitrai egyháznak az egyházmegye, hogy a kölcsönnek csak egy bizonyos részét vegye fel 32 éves törlesztésre, a többit pedig egyszerű