A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1893. április

— 13 — reális volta felől meggyőződést szerezvén, a legközelebbi közgyűlés elé véleményes jelentést terjeszszenek elő arról, mi módon lehetne ez ügyet (esetleg segédtanítói állomás fentartásával) legezélszerübben megoldani. 22. Ugyanazon egyház az iránt kérelmez, hogy az egyházmeg}

7e a benke-patonyi leányegyházat, az általa közö« administrátor tartásra egyességileg megigért évi 70 forintnak, mint az első évre f. évi Gergely napkor már esedékessé vált összegnek megfizetésében — melyet most megadni azért vonakodik, hogy a förge-patonyi egyház lelkésztanitósággá készül alakulni, a tanítói állomás mult őszszel bekövetkezett megüresedése óta pedig külön tanitója nem levén, kebelében tényleg már is lelkésztanitóság áll fent, — a förge-patonyi administrátori egyház javára elmarasztalja. Az előző pontban kinevezett küldöttségnek ezen / kérvény is kiadatik, hogy az előbhi ügygyei kapcsolatosan, e tárgyban is informátiót szerezvén, véleményes javaslatát a következő gyűlés elé terjeszsze. 23. Konkoly Thege Béla jelent a martosi lelkésznek 1892. juh 5. közgyűlés 57. jkvi pont alatt fölvett, az imelyi e. által 14 hold legelóilletőségbeli conv. föld után megtagadott adófizetésre vonatkozó panasza tárgyában, mely szerint, mivel a tagositási jegyzőkönyvből világosan kitűnik, hogy a kérdéses földek régi legelőilletőség czimén s nem ajándékozás folytán hasittattak ki, ennélfogva az érvényben álló gyakorlat alapján e földektől az adót az egyház köteles fizetni, ellent nem állhatván az egyház által felhozott azon körülmény is, hogy a lelkész-előd e földek után az adóterhet maga viselte. E véleményes javaslat elfogadtatván, kötelezőleg utasittatik a martosi egyház, hogy tagosításkor a lelkész javadalmazására legelőilletóség czimen nyert 14 hold szántóföld után is az állami adót megfizesse. 24. Olvastatott Osváld Kálmán és Sedivi László III-ad éves pápai papnövendékek kérvénye az em. alapítvány í. évi összegének részökre kiutalásáért. A