A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1892. augusztus

— 24 — tanitói hivataláról lemond s a gyülekezet 40 azaz negyven frt évi nyugdij fizetésére kötelezi magát akkép, hogy ezen összeg a tanitóutód fizetéséből lesz esetről-esetre vissza tartva, illetve levonva s a nyugalmazott tanítónak kiszolgáltatva. A közgyűlés a kulcsodi tanitói javadalom megcsorbítását látván fennforogni, a nyilatkozatban kifejezett lemondásnak ama feltételét, melyszerint az egyház által Nagy István tanítónak adandó évi 40 frt nyugdij a tanitó-utód javadalmából fedeztessék, nem fogadja el. 13- Tárgyaltatott az egyházmegyei missió-bizottság kővetkező jegyzőkönyve. JEGYZŐKÖNYV. Felvéve a komáromi ev. ref. egyházmegye missiói bizottságának Rév-Komáromban, augusztus 22-én tartott ülésén. Jelen voltak Vályi Lajos esperes ur elnöklete alatt Veress Ede, Szabó Zsigmond, Kocsis József, Mórocz Mihály bizottsági tagok ós alulirt jegyző. 1. Esperes ur a megjelent tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitja. 2. Tárgyalás alá vétetett a pozsonyi missió, gondozta S/abó Imre somorjai lelkész. A missiói kör 625 lelket számlál, melyek közül a központban 525 lakik, a szórványokban pedig 100. A központban lakó hitrokonok közül törzslakós 310. tanuló 95, szolgálatban levő 113, fogoly 7, a mint ezt a missiói egyház buzgó gondnoka Tóth István ügyvéd ur kimutatta a mult évben a conventre általunk felterjesztett jelentésében. A missionárius jelentése hiányzik, úgyszintén számadása is, mivel köztudomás szerint a gondozó lelkész ez év folyamán oly súlyos betegségnek lett rabjává, hog}

7 felgyógyulása is alig remélhető. E miatt e missiói pont jelen ideig gondozatlanul áll, pedig hitrokonaink oly nagy számának a kellő gondozás nélkül maradása veszélyt rejt magában anyaszentegyházunkra nézve, épen azért missiói bizottságunk — tekintettel a jelen évi conventi jegyzőkönyv 45. pontja IV. szám alatti határozatára is, mely szerint a Convent a pozsonyi