A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1892. augusztus

— 22 — tónak kiadott 20 — illetve 10 hold legelőbeli illetőség a 30 — illetve 5 boglya széna megváltásául adatott volna ki, akkor ezen intézkedést is felsőbb hatóságilag helyben kell hagyni. Ezenfelül aztán követelni kell az egyház elöljáróságától, szóval a hivek egyetemétől, mint a földesurak jogutódaitól, hogy mind a lelkésznek, mind a tanítónak törvény szerint járó legelőilletőségeiket adják ki. 3. A velem közölt törvényszéki Ítélet már jogerejüvé lett; ennek tartalmát, mivel ez bizonyos megállapodáson és egyezségen alapszik, sem az egyház, sem a lelkész, sem a tanitó részéről, a közönséggel szemben egyoldalulag • megváltoztatni nem lehet; ez ellen fölebbezés utján most már jogorvoslatot használni egyátaljában nem lehet. A felhozott sérelmeket az egyház presbyteriuma tartozik, az én véleményem szerint orvosolni, illetve a hiányt és károkat pótolni. Nevezetesen, a lelkész legelö-illetöségóból elmaradt 4832 • öl és a tanitó illetőségéből elmaradt 1321 • öl területű szántóföldnek 1871 évtől azon ideig t. i. 1891 évig, tehát 20 évi e járó haszonvételét megtéríteni, mivel a hiány a 20 és 10 holdból ekkor pótoltatott. 4. A conventio — dijlevélben érintett — 40—42 holdra terjedő halászati haszonvételi joga számba veendő s miután a lelkész ettől elesett, ezt is a jobágyok. mint a földesurak, mint egyháztagok használják; a lelkész ezen javadalmát, megfelelő módon az egyház presbyteriuma, a hívekkel egyetértőleg kárpótolni kötelesek. 5. A nyárasdi dűlőben volt 3 p. mérő föld helyett a „pap gyűri" dűlőben kiadott föld minősége közti különbséget is tüzetesen ki kell nyomozni és megállapítani; amenyiben 150 • öl, holdankénti pótlás nem volna elegendő, a különbséget az egyh. szintén pótolni köteles, mivel az egyházi elöljáróságnak kötelessége lett volna felügyelni, hogy a tagosztály alkalmával sem az egyház, sem a lelkész, sem a tanitó a tagosítás létesítésével kárt ne szenvedjen. Ezért és ilyen természetű mulasztásokért egyedül a presbyterium felelős. 6. A közös legelő használata, ha a dijlevélben nem is volna