A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1892. augusztus

— 17 — Mind sűrűbben s több több helyről hangzik a panasz a pápai tantióképző intézet eltörlése óta mutatkozó tanitó-hiány miatt s kél azon óhajtás, hogy kerületünk ezen intézete visszaállittassék. Egyházmegyénk is szomorúan érzi az általános tanerő-hiányt s elvben elfogadja a kerületi praeparandia visszaállítására vonatkozó fentebbi határozatokban foglalt indítványt s ez értelemben terjeszti föl sürgető kérését a ft. egyházkerületre. 4. Püspök ur hivatkozva azon régebbi gyakorlatra, miszerint a Komáromban működő segédlelkészek berendelésekor az időszerinti püspök választása mindig figyelembe vétetett; de hivatkozva a négyezer lelket számláló előkelő gyülekezet specialis viszonyaira, nagy hangterjedelmet igénylő templomára, melyekre való tekintetből ő mint helyi lelkész és püspök a legilletékesebben választhat maga mellé a sajátszerű helyzet igényeihez alkalmas segédlelkészeket, arra kéri az egyházmegyét, hogy a mult évben hozott azon határozatát, (L. 1891. jul. 1. kgy. jkve 23. pontját) miszerint Komáromba mindig a szolgálati idejére nézve első segédlelkész rendeltessék be, helyezze hatályon kivül s engedjen neki szabad kezet a káplánok megválasztásában: Közgyűlésünk, figyelembe véve a felhozott indokokat s azon biztos reményben is, hogy püspök ur ismert jóindulata egyházmegyénk káplánjait, a menynyire lehetséges, mindenkor előnyben fogja részeltetni a kivül állók fölött, méltányolja püspök ur kívánságát, s mult évi határozatának megváltoztatásával ugy rendelkezik, hogy ezután az egyházmegyei közgyűlés, illetve az esperes Komáromba mindig püspök ur meghallgatásával rendeljen segédlelkészeket. 5. Vonatkozással az 1892. év, julius hó 5 napján tartott em. közgyűlés jegyzökönyve 9. pont alatt foglalt határozatra, esperes ur felhivatik, hogy az egyházmegyei lelkészgyámolda — uj alapszabályok értelmében meg2