A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1891. július

— 25 — p. titkár, Végh fféza, Boross Kálmán s. lelkészek, Tóth Kálmán jegyző. 1. Tárgyaltattak a fiók-lelkészértekezletek jegyzökönyvei. Tudomásul vétetnek. 2. A vágmelléki értekezlet (2 jkvi p.) sajnosan tapasztalván, hogy az egyházmegye a fiókértekezletek fölterjesztett jegyzőkönyveit, illetve az azokban foglalt tárgyakat nem méltányolja érdemlegesen, amennyiben a hozzá intézett kérdésekre és indítványokra többször nem is hozott határozatokat : kéri az em. közgyűlést, miszerint jövőre a hozzá felteijesztendő tárgyakra méltóztassék határozatokat hozni. Felkéretik az em. közgyűlés, hogy a központi lelkészértekezlet utján tett fölterjesztésekre határozatot hozzon. B. Ugyanazon értekezlet (5 jkvi p.) a következő kérelemmel fordul az em. gyűléshez: „Midőn a debreczeni orsz. zsinat az u. n. zsinati kabátot a lelkészek hivatalos ruhájául kötelezőleg kimondotta, a lelkészek hivatalos megjelenésében egyformaságot akart elérni. Ellenkező eredmény állt elő. — A zsinati kabát vidékenkint különböző szabású és zsinórzatu. Egyik lelkész zsinati kabátot, a másik reverendát hord. Sőt Tiszántúl a beregi egyházmegyében, mint annak idején a hírlapokban közölve volt, az esperes kezdeményezésére, a visitáló püspököt a lelkészek reverendában fogadták, — holott a tiszántúliak sohasem viseltek reverendát ; mi dunántúliak pedig — respektálván a törvényt — kénytelen kelletlen levetettük az általunk kedvelt s népünk által megszokott reverendánkat és kedvetlenül felvettük a müveit világ szabóművészetét compromittáló és népünk s a más hitfelekezetüek élcelődési hajlamait megnyilatkozásra kényszeritő u. n. zsinati kabátot s annak járulékát, az egyiptomi szembetegséget biztosan tenyésztő zsinati sapkát." Kérik tehát, hogy most, midőn az egyházi törvények revisiója munkába vétetik, terjeszsze föl az egyházmegye a kerületre indítvány kép, miszerint illetékes helyen mondassék ki a tisztességes reverenda hivatalos használatának kötelező volta,