A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1888. augusztus

— 19 — vánságuk szerint elintézni: Mert igaz ugyan, amint az 1872. évi május havában Pápán tartott egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv 73 száma tanúsítja, a komáromi egyház előter­jesztésére azt határozta, hogy: az érinteti földek eladásába csak иду hajlandó beleegyezni, illette a kért engedélyt megadni, ha a ké­relmező egyházközség szab ál у szeri'de g kiállítandó okmányban magát líötelezendi, hogy az eladni szándékolt szántóföldek vételára összegéből a lelkészi hivatal fizetésének egy része fejében, örökre, étenként 6 ü , ( )-os kamatot ßzetend s ezt, mint örökös szolgalmat az újonnan épilendő házra első helyen telekkönyvileg bekebleztelni engedi. Ugyan az egyházkerületnek 1872. évi octoben havában Komáromban tartott közgyűlési jegyzőkönyv 195. pontja már azt emliti, hogy a komáromi esperes jelentése e tárgyban be nem érkezett. Hogyan kellett volna annak beérkezni, hiszen a fentebbi határozattal az esperes semmivel sem lett megbizva mindamellett az érintett jelentés a jövő gyűlésre halasztatott. Az 1873. évi május hóban Győr városában tartott köz­gyűlés 40. számú határozatban az 1872. évi májusi közgyűlés 73-ik száma alatti határozata hagyatott helyben, ennek végre­hajtása Vályi Lajos esperes úrra bízatott a nélkül, hogy kö­rül lett volna e határozatban irva az, hogy minek a végre­hajtására bízatott meg? Mert a felhívott 73,872 sz. a, kerü­leti határozat az egyház ellenében semmi marasztaló határo­zatot nem hozott, az esperes ur semmivel sem bizatott meg hanem csak a kért eladhatási engedélyt bizonyos feltételek­hez kötötte, mely feltételeket aztán a komáromi egyház el nem fogadta, igy a kérelem tárgya megszűnt, végrehajtó ha­tározat nem hozatott. Főtiszteletü Vályi Lajos esperes ur a 1874 évi szept. hó­ban tartott ker. közgyűlés 207. pontja szerint a kérdéses ügy­ben tett is jelentést, ebbe az egyházkerület bele is nyugodott t. i. hogy a komáromi egyház akkori főgondnoka Kálmán Rudolf ur ígéretet tett, miként a panaszos kérdés elintézését a néhai püspök úrral barátságos uton kiegyenlíti s amint az egyházi presbyterium jegyzőkönyvei, különösen pedig a jogo­sított hold. Nagy Mihály lelkész ur az egyházzal szemben nyilvánított tényei, magaviselete, de különösen eredeti nyűg-

Next

/
Thumbnails
Contents