A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1882. március, 1882. április, 1882. június
1 1 Magtárak nincsenek : D. Mocson. Bátorkeszin, I). Radványon, Ó-Gyallán, Révkomároniban, N. Keszin. Megjegyzendő, hogy O-Gyallát és Révkomáromot kivéve a legközelebbi uj termés alkalmával mindenütt állítnak magtárt. VI. Sötét pontok. Az egyházi hivatalnokok fizetésével — mint mindig — úgy most is következő egyházak találtattak hátralékban: u. m. Ap. Szakállos. Ó-Gyalla, Lakszakái los. Ekel. N. Megver. N. Tony, mely körülmény annál csodálandóbb, mivel — N. Tanyl kivéve — a hátralékos egyházak meglehetős lélekszámmal birnak. sőt földbirtokkal is szépen el vannak látva. A can. visitatiő minden lehető orvoslatot megtelt ez irányban — végrehajtás s egyéb eszközök által mindent elkövetett: de nincs javulás. Ennek a bajnak gyökeres megszüntetését a nt. s tek. egyházmegye figyelmébe ajánlom. Esperes úr fölkéretik, miszerint a kitüntetett hátralékok behajtására nézve mint eddig: úgy ezután is erélyesen közreműködni szíveskedjék : ha azonban az ö közbelépése folytán a végrehajtásra megjelent rendőröket akár a lelkész, akár a presbyterek visszaküldik — mint ez már esperes urnák szóval lett jelentése szerint megtörtént — az egyháznak e miatt keletkezhető káráért a visszaküldők tétetnek felelőssé s a kereset ellenök fordíltatik. VII. Gyászrovat. Egyházmegyénk területén a mull évben gazdag aratást tartott a halál. Ugyanis mult év május hó 3-án, midőn épen e. in. közgyűlést tartottunk : a távsürgöny hozá tanácskozmányunk termébe Varga István deáki lelkész társunk halálát. 0 — a már pár év óta élőhalott, végleg beköltözött a halottak országába ; felette Borza József in. sóóki lelkész és Végh Mihály kartársunk tartolt gyász szónoklatot. v: Majd egy rövid hó múlva, egészen váratlanul, hirtelen halállal döll ki sorainkból, a barátság és vendégszeretet meleg képviselője SZÍVÓS Endre barátunk, s hagyá gyászban a madi egyházat. Gyászszónokok voltak Csiba Mihály és S/abó Zsigmond testvéreink. Nemsokára, julius hóban hunyta le szelid szemeit örökre, a kendőzetlen. puritán jellemű Balla Zsigmond atyánkfia, szónokolván felette Kovács Lajos és Kiss Béla kartársaink. Szeptember hóban tette le a hosszas szenvedés és a rá nézve teherré vált élet pálczáját Kocsi Lajos barátunk, a pozsonyi országos kórodáhan s hűlt tetemei hazaszállíltatván : a in. sóóki, negyedi és kamocsai lelkésztesAvéreink végezték ravatala felelt a gyászszertartást. S hogy az enyéssfít angyala a legteljesebb mértékben kielégítse gyilkolási szomját: ••':• 2*
