A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1947. augusztus

6., később visszavonta, a nyilatkozat kiállításával ka res о lat ban azt adta elő, bogy rengeteg elfoglaltsága veit és a nyilatkozat szövegezése közben abból téved és sokból "emlékezetem szerint" szavak kimaradtak. Később utánra járt а а dolognak és megállapította, hogy a nyilatkozatban foglaltadat tévedésből igazolta. Az ugyancsak +anuként kihallgatott Aranv Gyula salgótarjáni lakos azt adta elő, hogy "iklós Gásaár voít rendórkap-itá ny ugy nyilatkozott előtt

еф kisz,érint emlékez etg.szerint Kenéz lelkész Эг Ka rghit T

rálmannak Zsarna^ Zoltánnak és még többeknek letartóztatását ké.rte nála. Később azonban Miklós odanvilatkoaott, hogy rem v 1ékezett arra, miszerint Kenéz kinek a letartóztatásét kért® szeméi rzérint. Ugyancsak sslgótSrjeni járásbiróság által ki tanuként kihallgatott és vallomásét fogadalmával uegerősit ett * i

vlos Gáspár kijelentette, miszerint nincs tudó: ása arról, hogy nevezett lèUcész kérte-e veik in ek é

a kinsk a letartóztatásét. A továbbiak folyamén odanyilatkozott, hogy ez ügyben Arany Gyulával nem is beszélt. Ps.n-a

яzlott pz ellene felhőzött k

L "T

or>+nlannak és valótleiJAsrfl^f A fentiek alapján ez a következtetés vonható le, hogy Kenéz lelkész ellen felmerül ugyan panasz tárgyává tett cs eleim én y elkövetésének gyahuja, az azonban megnyugtató» módon nem bizonyitha Jó. Aczél tanú ugyanis azk általa kiállított ryi lat

1

rozaHot visszavonta majd később a biroság előtt ugy vallott, miszerint Kenéz lelkész nála 3r Vargha letartóztatását nem kérte. A most emiitett tafca tehát panaszlott védekezését látszik .megerődíteni, mert tanúvallomása a. körülményekre tekintettel elfogadhatónak mutatkozik. Terhelő vallomásként jelentkezik Kenézzel Szem-ben Ат»а.пу Gyula tanú vallomása,amelyet az

onbarx teljesen mege.rötlenit nevezett 'H®1 hivatkozott Miklós Gáspár vallomása.. A kifejtettek a lapján tevét panaszlott ellen egyetlen terhelőnek látszó, de sémii ven körűim én vekkel meg nem erősített vallomás a panasz tárgyává tett cselekmény elkövetésének bizonyít és ára, nem elegendő miért is a bíróságnak Kenéz Ferenc panaszlottat °z ellene emelt panasz siol bizonyítékok hiánya okábol fel kell menteiíi. , , , . , khtán,elnök feleket fellebbezési jogukra figvelmezteti es megkérdezi, hogy az i telet ven megnyugszaKrak-ev Panaszlott és ügyézs az Ítéletben megnyugszik, tana szón nem volt jelen, részére az Ítélet kikézbesi tendő i A bíróság költséget nem állapit meg, mi vel egyházmegyei gyűlés " eretében volt a tárgyalás, s mivel a vizsgálatot v égrehsjtó Czirok Ákos sem kért ilyet. Kelt-. Kógráflverőczén, 1947.évi augusztus bő 27-én. Hitelesítik: Kovács Sebestény József s.k. lelkészi tanácsbiró, elnök. Labancz László s.k. Esperes, elnök. j egyz őkön ywez et б. Raffa János s.k. vil. tanác sbirő ».elnök. Pályi Pál s.k. ehm, gondnok, elnök. •