A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

Jegyzőkönyv

15 közgyűlés, hogy még mindig vannak egyházaink, amelyekben antiszociális párbérrendszer divik, melynek megváltoztatására egyházkerületi és egyházmegyei határozatok többizben utasítást adtak. Az egyházmegyei közgyűlés nem tartja megengedhe-' tőnek, hogy akár csak egy presbytérium is ellene szegüljön a felsőbbség akaratának s ezért most utoljára figyelmezteti az egyházakat, hogy az elavult adóztatási rendszer megváltoztasával térjenek át a törvényes adóztatási módra, mert ellenkező esetben az ellensze gülőket a legsúlyosabb rendszabályokkal kellene sújtani. 18. Örömmel értesül az esperesi jelentésből az egyházmegyei közgyűlés az újonnan szervezett tanítói állások betöltéséről. Nevezetesen Diósjenőn harmadik tanítói állás szerveztetett s erre Baranyai Gyuiáné sz. Boda Ilona, Szokolyán is harmadik tanítói állás szerveztetett és erre Szalay Mihály választatott meg. Nógrádverőcén a lemondás folytán megüresedett kántortanitói állásra Szilágyi Dezső választatott meg. Az egyházmegyei közgyűlés az egyházi I. t. c. 112 §ának l-l pontja értelmében a választásokat megerősíti, a megválasztottakat szívből köszönti s felhívja Boda Ilona és Szalai Mihály tanítókat, hogy az V. t. c. 24§-a értelmében az előirt hivatali esküt a gyűlés szine előtt tegyék le. 19. Baranyay Gynláné sz. Boda Ilona, valamint Szalai Mihály h, tanítók megjelenvén a közgyűlés szine előtt, az V. t. c. 24. §-ának rendelkezései szerint a tanítók részére a törvényben előirt esküt letették. 20. Az esperesi jelentésből örömmel értesül az egyházmegyei közgyűlés arról, hogy a rétsági missziói lelkészi állásra az egyházkerület főtiszteletű püspöke Nagy Lajos nagymarosi segédlelkészt nevezte ki, aki állását 1942. évi augusztus 1-én foglalta el s beiktatása augusztns 16-án meg is történt. Az egyházmegyei közgyűlés örömének ad kifejezést elsősorban a felett, hogy ennek a nagykiterjedésű szórvány vidéknek a missziói lelkész kinevezésével olyan lelkigondozót adott, aki egész munkáját felelősséggel szentelheti a misszió érdekének. Nem hallgathatja el örömét a felett sem, hogy Nagy Lajosban lelkiismeretes és szorgalmas pásztort ért ez a nem kis