A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

30 Éppen ezen indok alapján, hogy nem a távolság, vagy közelség határozza meg egy szórvány hovatartozandóságát, nem találhatjuk indokoltnak Salgótarján presbytériumának azon kérését sem, hogy Mátraszőllős elcsatoltassék Hatvan anyaegyházhoz. Mátraszöllős évtizedek óta egyházmegyénkhez tartozik. Igaz, hogy Pásztóhoz közel van s a hivek ide járnak istentiszteletre, de viszont Pásztó is szórvány, szórványnak pedig nem lehet szórványa. Egyébként is Mátraszöllős éppúgy megközelíthető Salgótarjánból is, mint Hatvanból, nem is szólva arról, hogy Salgótarjánhoz közelebb van. A szórványok gondozása általában véve a tanköteles gyermekek időnként való felkereséséből, valamint istentiszteletek tartásából és a hivek többször-kevesebbszer való felkereséséből állt. E tekintetben valamint a szórványok gondozására fordított összegek, általában a szórvány életében összegezésre alkalmas életmegnyilatkozásokról a csatolt kimutatás ad számot. A gondozásról részleteiben a következőket jelenthetem. BALASSAGYARMAT. Szórványainak nagy része a visszatért határsávba esik. Tudvalevő, hogy ebben az övezetben megszűntek az autóbuszjáratok, így ezen községekbe csak akkor tudott kimenni a lelkipásztor, amikor alkalmi fuvarra tudott szert tenni. Fájdalom, kerékpárra nem telik neki, mert örül, hogy ha a nagy drágaságban meg nem növekedett illetményeiből éppen hogy meg tud élni. így is több helyen tett látogatást. Elsősorban azonban azokat a helyeket kereste fel, amelyekben iskolaköteles gyermek volt. Ebből a szempontból pedig Szécsény, Ipolyszög, Szügy, Szécsénykovácsi jöhettek számításba. Éppen elég időt és fáradságot jelentett ez is. Igen kérdéses, hogy még ezt az iramot is meddig lehet birni egyedül ? Szécsény fiókegyház gondozása egészen belterjes volt. Havonként egy istentisztelet, hetenkint másfél óra hitoktatás és minden alkalommal három-négy családlátogatás volt a gondozás munkája. IPOLYPÁSZTÓ. Szórványainak gondozása tekintetében abban a szerencsés helyzetben van, hogy van segédlelkésze, aki kijárhat a községekbe vallástanitásra. A községek könnyen megközelíthetők és a távolság sem nagy. Ipolyszakállos és Nagybörzsöny jön tekintetbe ebből a szempontból. LOSONC. Belterjes szórványjelentést Fülekről közöl. Itt működött és pedig kiválóan Böröczky Gábor s. lelkész, aki a zománcgyár tisztviselője. Ez a hivatása adta kenyerét. Egyházi munkája tulajdonképpen ráadás. Csepely Ödön elmenekült innen éppen azért, mert szerinte egy embertől nem lehet kétféle munkát kivánni. Böröczky Gábor ellátta a hitoktatást, bibliakört vezetett, istentiszteleteket tartott és családokat látogatott. Minden elismerést megérdemel. Kétségkívül az a helyzet, hogy a füleki munka volt a súlypont. A többi község elhelyezkedése olyan, hogy akár Fülek, akár Losonc könnyen megközelíthető s istentiszteletre mindenünnen felkereshető volt. NAGYMAROS. Szórványaiban Márianosztra fiókegyházként működött. Itt székel Bálint Ambrus fegyintézeti lelkész, aki vallásoktatást végzett és istentiszteleteket tartott. Szob, amióta megszűnt fiókegyház lenni, nem igénylett nagyobb gondozást, természetesen így is több látogatás volt Szobon. Ahol tanköteles gyermek volt a szórványban, az vallásoktatásban részesült.