A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július

s kijelentette, hogy azokat csak ugy fogadja el, mint a vele szemben megnyilvánult szeretet jelét, de semmiképen sem ugy, mint az érdem elismerését. Ha Istent 1 adott és kegyelemb 1 megtartott gyarló életünk során itt-ott mutatkozik ia némi siker és eredmény, ezért egyedül a jó Istent illesse dicséret és magasztalás. Hálával emlékezik meg munkatársairól s azok között elsősorban Patakfalvy Domokos nagymarosi kántorról,aki vele együtt szintén 30 éve szolgál a nagymarosi gyülekezetben jó békességben és szeretetben. Utóbbinak Fehér Bálint gondnok diszes serleget adott át szép üdvözl szavak kiséretében a gyülekezet megemlékezése és ragaszkodása jeléül. Ezek után elnöki esperes az ülést 15 percre felfüggesztette. Szünetben lelkész lakásán folytatódtak az üdvözlések, melyek során a politikai község, a r. kath. egyház, az iskolák és pénzintézetek megbizottai, a Kaszinó küldöttsége és még sokan fejezték ki jókivánataikat. Elnöki esperes az ülést 1/2 12 órakor újból megnyitván, elrendelte a megbízólevelek beadását s jelentette, hogy Sáska Dezs vil. tanácsbiró hivatali elfoglaltsága miatt, Gegus^Dániel és dr.Varga Kálmán vil. tanácsbirák s Eszenyi László vil. számvevő betegségük miatt nem jelenhettek meg a közgyűlésen. A megbízólevelek beadattak, a távolmaradtak elmaradása igazoltatott és a határozatképesség megállapittatott. 4., A jegyz i munkabeosztás során elnöklő esperes a jegyzőkönyv vezetésére Labancz László lelkészi, a felszólalni kívánók neveinek feljegyzésére Nagy Bertalan világi főjegyzőt hivja fel. 5«» A jegyzőkönyv hitelesítésével elnökség és lelkészi főjegyző bizattak meg. 6., A jöv évi közgyűlés helyének megállapításával az elnökség bízatott meg. 7., Olvastatott a kabinetiroda 7.861/1938 sz. értesitése, mely szerint Kormányzó Ur őfőméltósága a 70-dik születésnapja alkalmából az egyházmegye táviratilag előterjesztett jókivánatait köszönettel tudomásul venni kegyeskedett. Hódolattal vétetik tudomásul. 8., Olvastatott Sörös Béla püspöknek köszöní irata az egyházmegye részérói püspökké választása alkalmával hozzáintézett üdvözlésre. Tudomásul szolgál. 9., Olvastatott a következő esperesi jelentési H Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Husz évi kinos várakozás, aggódás és kétség, hosszas alkudozás és tanácskozás után к törő örömmel, lelkesedéssel és testvéri szeretettel öleltük keblünkre felszabadult magyar testvéreinket. Husz év óta remény és kétség között vártuk a pillanatot, mikor elszakított testvéreinkkel ismét egyesülhettünk. Husz év óta Istenben vetett hittel vártuk a magyar feltámadást s igazságunk diadalra jutását.Hánysz

or, de hányszor imádkóztuk,hogy " hiszünk Magyarország feltámadásában "; hányszor zengtük erős hittel " nem,nem,soha! " s ime hitünk valósággá vált. Ebből is látszik, hogy az igazság győzelme kétségtelen. De azt is tudjuk,hogy ólómlábon ját s hogy kitartó munkával s fanatikus hittel kell siettetni annak mielőbbi megérkezését. Mult évben 50 éves érettségi találkozón voltunk, jelen voltak barátaink Csailóközb 1 is s szinte szemrehányóan kérdezték:"mikor jöttök már értünk? nem birjuk már az igát!" Lehajtott fővel ismertükbe, hogy nem tudunk segiteni. Tétlenül kellett hallgatni az ilyféle felkiáltásokat s nem tehettünk mást, minthogy összeszoritott ajakkal folytattuk tovább a küzdelmet a felszabadításért. De amit ember meg nem tehetttt, megtette a jó Isten. Harc nélkül, vér nélk 1 kaptuk meg a Felvidéket s november 2.-10. között dicső hadseregünk megszállta a jogtalanra bitorolt földrészt s egymillió magyar testvérünk kézér 1 20 évi rabság után lehullottak a bilincsek. Husz esztendő megaláztatása, tűrése, soha nem csüggedő bizakodás után ránk köszöntött az első magyar ünnep, melyen örömtüzek gyúltak ki minden magyar szemében. Visszakaptuk mi is Losonc, Ipoiypásztó anyaegyházakat s Ipolybél leányegyházat. Szeretettel öleljük keblünkre hittestvéreinket s most már nyugodtan várjuk azi időt, mikor törvényesen hozzánk lesznek csatolva. ,, Szeretettel köszöntjük Sörös Béla püspök Ur Oméltóságát, ki 20 éven át megmutatta, hogy kell megállni helyét minden magyarnak akkor is, mikor a magyarságáért szenve nie kell. Szeretettel köszöntj к Kövy Árpád és Szűcs Árpád lelkésztestvéreinket, a presbitereket s minden egyháztagot, akikkel ezentúl együtt fogunk munkálkodni az Ur szőlőjében. S z ото eus ággal eltöltő gyászról is kell megemlékeznem. Meghalt 1938 julius 7-én Üakláry Károly tiszántróLi püspök. Rövid id t töl-