A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

54. célravese tőnek. Itt feltétlenül meg kell lenni az egységes irányításnak, a kitűnő előadóknak, mert & lelkész számára mind az igehirdetésben, mind & passtoráéióban az ilyen evakgelizáló konferenciák jelentenek gyarapodást. Ezt a munkát pedig feltétlenül egyházmegyénként kell megoldani az illető egyházmegye papságának részvételével 3-4 nap latt. A konferencia ideje legyen április és szeptember első napjaiban A konferencia anyagát elSre beszélje meg a konferencia szervezője az v egyházmegye missziói bizottságával. Azt adják amire szükség van, mert csak ennek lesz haszna! II. Véleményünk szerint - akár egyháztársadalmi gyűjtés utján is - fel kellene állítani egy lelkészi Kálvineumot! /Nem akarjuk azt irmi, hogy református Manrézát, vagy lelkigyakorlatos házat/. Lelki elmélyülésre mindegyikünknek szüksége van. A pásztori munkának épen az a nagy veszedelme, hogy mindenki tőlünk vár, de nekünk vajmi kevesen adnak lelkieket. Itt érvényesülhet a centralizációi elv s itt minden egyházkerület papja adhat találkozást és lelkiépülést egymásnak. III. Véleményünk szerint a lelkészi továbbképzés nagyszerűen meg oldható tudomáyiso tekintetben a sajtó utján. Itt arra gondolunk,hogy még a módja is meg volna annak, hogy egyházi, kerületi és főiskolai nyomdáink szolgálják ezt a célt, még pedig rendkívüli olcsón. Köztudomású, hogy egyházi kiadványaink patikaszerek. Kerületi, konventi, zsinati jegyzökönyveink árai legalább is a magas Tátra magasságaira < emelkednek. Miért nem adhatják nyomdáink rezsi /önköltségi/ áron & kőtelező nyomtatványokat? Szólhatnánk itt jegyzőkönyveink gyökeres reformájáról is. Véleményünk szerint egy-egy kerületi, zsinati, jegyzőkönyv előállítása önköltségi áron maximálisan sem kerülhet 4 pengő-