A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. július

nak minősitjük. A IV-VI-ik osztályokban hasonlóképen szomorú ered У mény észlelhető az egész vonalon. Ha valamit kérdezek és nem tudják, tanitó akz&l védekezik, hogy est tavaly, vagy az ősszel tanultik;. Mintha egészen természetes dolog volna az, hogy amit a múltban tanultak, azt ma már nem kell tudniok és szinte igaz / ságtalanság is ilyesmit kívánni. Felölni sak ugy tudnak a nö у. vendékek, ha valaki elkezdi a könyvben levő szöveget. De ha a legegyszerűbb kérdést teszi fel az ember a tanult és a tanuló ü.tal el is darált tárgynak a kőrébc-i, arra már nem tudnak fe у xelni. Ha & tanitó elkezd egy mondatot, a tanuló ezt folytatja. De, hogy maga mondja el az egész mondatot előlrül, erre nem le у het rábirni. A Hiszekegyet csak а VI osztályú tanulók tanulták у a többiek nem tudják, a mértékekről alig' vsa némi fogalmuk a növendékeknek. Amit tudnak is, valószínűleg otthon hallották szüleiktől. Pl., hogy a literrel nem a hosszúságot és a kilogram ial nem az űrtartalmat mérjük, e-zt tudják. De azt már nem y tudják megmondani, hogy a Hier űrmérték, IV-ik osztálybeli növendékek a térkép olvasásában teljesen j.' at,.anok, pl. nes tudják megmondani és nem tudják megáztatni, hogy a térképen y milyen jellel vannak jelölve & városok es d e(gek, Ea azt kér dem, hol van Arad városa, egyik tanuló a rí , neve betűinek helyén mutatja a várost, a másik pedig az ej ss .aradmegyét isu tíitja Arad városa gyanánt, A számtani tudás is gyenge* A VI. osztály tanulói egy osztási példa kapcsán csak sok vesződség után tudták fejből kiszámitani, hogy mennyi 6X12. Az eredményt y itt is háromnak minősítjü

k a fenti méltányossági okokból, jelentem azonban, hogy esperes úrral együtt komo lyan figyelmeztettük a tanítókat, hogy jövőre hasonló eredmény telenség esetén a legszigorúbb Megtorló intézkedéseket fogjuk .22.