A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. július

minden léha gondolkozású, tunya erkölcsű, közösséget nem ismerő, csak saját érdekeiért élő, önmagát szerető magyar. Ma a kötelesség, a becsület, az áldozat hőskorában hivő magyarok millióira van szükség. De elérkezett minden társadalomformáló erőre, igy a XX. század keresztyénségére nézve is a számonkérés ideje. A mostani válsággal lezárul az „ecclésia precedit" korszaka. Ez a korszak az egyházat a megbecsülés, a külső tisztesség és anyagi oltalmazás jeleivel vette körül, szelleme azonban az Evangélium örök igazságaitól a régen elidegenedett, társadalmi, gazdasági rendjében, politikai módszereiben, irodalmában és művészetében a fennen hirdetett krisztusi elvekkel régen meghasonlott, más szóval az Evangélium gyertyáját gondosan elrejtette a templom, iskola, a vasárnapi keresztyénség szertartások és tisztes tradíciók vékája alá. És most „ömlött az eső, eljött az árviz és fújtak a szelek és beleütköztek abba a házba" (Máté 7: 25 v.) s nyilvánvalóvá lelt számunkra, hogy az egyház életében csak az lehet időálló, ami „felépíttetett az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga a Jézus Krisztus". (Efézus 2:20 v.) Egyházunknak isteni küldetése az, — és ennek hűséges teljesítésével teszi nemzetünknek, hazánknak a legnagyobb szolgálatot — hogy a ránk szakadt nyomorúságban tisztán és egyelitetlenül, szóval és tettel hirdeti Isten Igéjét és az áthatolhatatlan sötétségben magasan tartja az Evangélium fáklyáját. Alig oszoltunk szét multévi közgyűlésünkről, megilletődéssel vettük a hirt Bacsa Lajos ny. lelkész, szódói gyülekezetünk több mint fél évszázadon át hűséggel szolgált lelkipásztorának elhunytáról. Vele a régi lelkésznemzedék egyik köztiszteletben álló rokonszenves egyénisége távozott az élők sorából. Finom lelkiségére vallott a természet iránti vonzalom, családi tradícióhoz hiven a virágok szerelmese volt, a szódói szerény parőchia nemes Ízléssel ápolt iái és virágai tükrözték nemes egyéniségét. Megdöbbentő hirtelenséggel, családjának, a gyüleke4