A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. július

az örök Igét még a házfedelekröl is alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt. Jelentésem végén hálával gondolok munkatársaimra, elsősorban gondnok urunkra, egyházmegyénk tisztikarára, lelkipásztor, tanitö és presbiter testvéreimre, mindenkor készségesen nyújtott segitségükért, támogatásukért őszinte köszönetet mondok. Azzal a hő fohásszal zárom jelentésemet : adja a kegyelem Istene, hogy közgyűlésünk, a barsi református család ezen áldott találkozása csendben, nyugalomban folyhasson le, jövő évi közgyűlésünk idején pedig a szörnyű tüzviharból megmentett és szenvedéseiben megtisztult magyarság ama tűzzel i legyitett üvegtenger mellett, kezében Isten háríájával énekelhesse a Bárány énekét: „Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Ur Isten, igazságosak és igazak a te utaid, óh szentek Királya!" (Jelenések 15: 2—3 v.) Kérve jelentésem szives tudomásvételét, kiváló tisztelettel maradtam Léván, 1944 junius 28-án a Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlésnek kész szolgája : Czeglédy Pál esperes. 21